A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Bánszki Hajnalka: Zajácz József nyíregyházi polgár (1824–1885). Kísérlet egy életút rekonstruálására
Bánszki Hajnalka II. A városvezetésben Az 1860-as évek végén már a tanyai élettől kissé elszakadva, más pozíciókat is vállalt Zajácz. 1866-ban a városi ínségenyhítő bizottság tagja volt,18 az 1867-es választások alkalmával pedig a tisztújító bizottságban találjuk.19 1869-ben az ellenzéki Balközép Párt szónokaként lépett fel olyan párttársakkal, mint Bencs János, a későbbi polgármester Krasznay Gábor, vagy a boltos Hoffmann Adolf. A kortárs Lukács Ödön „mindig örömmel hallgatott népszónok"-ként írt Zajáczról.20 A következő választások a balpárt győzelmét hozták, jelöltje, Vidliczkay József nyert az 1872. évi országgyűlési követválasztáson, a december 16-án tartott helyi képviseleti választásokon pedig kizárólag baloldali tagokat választottak meg a képviselőtestületbe. Az 1873. január 9-10-én lezajlott tisztújítás nyomán Zajácz József a városi árvagyám tisztét kapta meg. Az új feladatkör azonban nem jelentette a tanyai ügyektől való elfordulást az egykori gazdálkodó életében, még egy jelentős esemény kapcsán találkozunk vele. Az 1870-es években az örökváltság megfizetésére igénybe vett kölcsönök törlesztése még mindig komoly terhet jelentett a városvezetés számára, így 1874-ben a város kisebb adósságainak rendezésére egymillió forintos kölcsönt kívántak felvenni. Ennek visszafizetésére Joszka János házi pénztárnok és Zajácz József dolgozott ki javaslatot.21 Joszka a kállai pusztát, Zajácz a császárszállási pázsitföldeket kívánta fedezetként a lakosok között felosztani. Zajácz csak 800 ezer forint felvételét ajánlotta, kizárólag a nagy kamatú tartozások kielégítése. A kölcsön felvételére és visszafizetésére tizenegy pontos javaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, amelyben kitért a földek felosztására, a kamatokra, a befolyó pénzeket kezelő pénzintézetekre és a kiadásokra, amelyekre a pénzt fordíthatta a város. Joszka javaslatát elveti, mivel véleménye szerint a kállai puszták nem hoznak akkora jövedelmet, amely fedezhetné a kölcsönt, másrészt ezeket nem lehet csak a házzal bíró polgárok között felosztani, mert így a szegényebb sorsú lakosok elesnének a közlegelőtől. Ellenben számításai szerint a boltok haszonbérlete, a kállai közlegelő bérlete és a császárszállási földek eladásából származó összeg kamata együttesen fedezné az évenkénti törlesztést. A város egyéb bevételeiből (összesen körülbelül 85 ezer 18 Bene János: A vármegye a városban. In: Nyíregyháza története, 1. köt. Szerk. Németh Péter. Nyíregyháza, 2010. (a továbbiakban Bene, 2010.) 304. 19 Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. (a továbbiakban Lukács, 1886.) 316. 20 Uo. 320. 21 MNL SZSZBML, V. B. 77. Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város Polgármesterének iratai, 1872-1950.1278/1874. 218
