A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Bánszki Hajnalka: Zajácz József nyíregyházi polgár (1824–1885). Kísérlet egy életút rekonstruálására
Bánszki Hajnalka két szobával, konyhával, kamrával, pincével, egy színnel és két istállóval. Funkcióját tekintve csak lakóház, üzlethelység nem tartozott hozzá.12 Tudjuk, hogy a városba költözés után sem szakadt el a tanyai élettől. Korábban említett naplóját ekkor már nem vezette, így nem tudunk gazdálkodásáról olyan pontos képet alkotni. 1865-ben az Előfogati Társaság választmányának tagjává választották, majd 1867-ben a felügyelői tisztséggel bízták meg. Az egykori Cúgos Társaságot a helybeli gazdák azzal a céllal hozták létre, hogy a kötelező állami vagy vármegyei forspontot állandó fogatokkal lássák el. Az 1850-es években Előfogati Társaság néven átszervezték, azonban a társaság tagjai vonakodva látták el kötelességüket, és a város vezetése sem tudta hatékonnyá tenni, ami 1867-1868-ra megszűnéséhez vezetett.13 Ezt a folyamatot vezette le Zajácz József. 1869-ben újból a tanyai ügyekkel kapcsolatban tűnik fel neve: tagja volt annak a küldöttségnek, amelyet a városi képviselő-testület menesztett Pestre a csődbe ment Eisenberger fivérek császárszállási földjeinek megvásárlására.14 1857-1863 között vezette naplóját,15 amelybe gazdasági ügyleteiről (kölcsönök, elvégzett mezőgazdasági munkák, bevételek és kiadások) tett időről időre feljegyzéseket, illetve egyéb érdekességeket írt. A napló kétnyelvű, váltakozva szlovákul és magyarul, vagy éppen vegyesen írott. Érdekesek a könyvecske azon magyarul írott részei, ahol a 19. század történéseit és az elkövetkezendő évekről szóló jövendöléseket jegyez le. Ez utóbbiakról nem tudjuk, hogy ezek saját gondolatai vagy a korban divatozó közhiedelmek voltak. Zajácz történelemről írott jegyzetei nem az országos politikáról szólnak, annak ellenére, hogy Napóleonról és a franciaországi eseményekről, valamint a pápaválasztásról is említést tesz, bejegyzései leginkább a hétköznapokat befolyásoló járványokról, időjárási jelenségekről, mezőgazdasági eredményekről vagy eredménytelenségekről tájékoztatnak. Ezt tapasztaltuk már egy idősebb kortárs, Nagy Sámuel történetkönyvének vizsgálatánál is.16 12 Uo. 5/128.1896:8. 13 MNL SZSZBML, IX. 11. Nyíregyházi Cugos Társaság iratai, 1854-1867. (a továbbiakban IX. 11.) 1. cs. Zajácz József felügyelő levele a városi képviselőtestülethez, 1867. július 1. A társaság végleges felszámolása csak 1885-re történt meg. A Cúgos Társaságról lásd Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos Társaság. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 18. köt. Szerk. Kujbusné Mécséi Éva. Nyíregyháza, 2008. 295-306. 14 Bene János: Nyíregyháza gazdasági élete, 1849-1920. Nyíregyháza története, 1. köt. Szerk. Németh Péter. Nyíregyháza, 2010.452. 15 MNL SZSZBML, XIV. 3. Zajácz József cselédkönyve, 1857-1865.1. köt. 16 Nagy Sámuel (1809-1881) nyíregyházi evangélikus tanító 1831 és 1878 között vezetett történetkönyvéről lásd bővebben Bánszki Hajnalka: Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 19. köt. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mécséi Éva. Nyíregyháza, 2011. 253-264. 216
