A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Szabadi István: A beregi református egyházmegye régi levéltára
Szabadi István szerkesztette 1812-ben az egyházmegye jogainak védelmére azt az emlékiratot, amely a Harsányi-féle anyag részeként 1999-ben Debrecenbe került (lásd a cikk végén lévő iratjegyzéket), így itt vannak azok az iratok, levelek, melyek a beregi esperesek ordinációs jogkörének vizsgálatához, az 1813-as debreceni tárgyalásokhoz kapcsolódnak.12 Egyháztörténettel Széles már 1812 előtt foglalkozott, rendezte a szatmári egyházmegyei levéltárat, elkészítette repertóriumát, s megírta az egyházmegye történetét, amelyet Szatmárnémetiben talált meg nemrégen Balogh Géza, s adott ki Nagyváradon 2007-ben.13 Szélesnek van egy másik dolgozata, amit már Beregben fejezett be: „A Reformata Magyar Ekklézsiák vallását és egyházi igazgatását illető Articulusok, királyi parancsolatok, Zsinatokon készült Canonok etc." A beregi egyházmegye történetét is igyekezett feldolgozni, ehhez kapcsolódó anyaggyűjtése is a Harsányi-féle iratok közé került. Összeállította az egyházmegye történetét is, ez tisztázatlan kéziratban maradt fenn, de ma is megvan, ilyen címen „A Beregi Traktus Históriája 1812. - Febr. mellyeknek materialejait öszve szedte id. Széles András 1812." Átányi Dániel, akinek kéziratai, sőt személyes iratai szintén jelen vannak a régi beregi anyagban, Széles András mellett volt éveken át segédlelkész Kere- csenyben, majd Barkaszóban is, ahol Széles utódjaként szolgált. 1873-tól egyházmegyei levéltámok lett, s ő hozhatta Beregszászba Széles hagyatékát, gondozta és az egyházmegye-történet egyes fejezeteiből tisztázatokat készített. Az egyházmegyei iratok között volt ekkoriban a „Processus Ritus et Ordo Venera- bilis Disctrictus de Bereg in Synodis Generalibus proponi et peragi solitus per Georgium Wáradi Seniorem" 1714. címet viselő kötet, így kivonatolhatta azt Átányi „A Beregi Egyház-vidék Liturgicus könyvének kivonata" címen14 (lásd az iratjegyzékben Átányi többi tisztázatával együtt). Átányi Dánielhez köthető a lentebbi jegyzékben szereplő két, legkorábbi egyházmegyei jegyzőkönyvmásolat is. Az egyik másolati példányon ez áll: „Párja a beregi tiszt, tractus első protocollumának. Melyben vannak az 1593-ik 12 Még olyan feljegyzések is, hogy Széles a tíz napos út és debreceni tartózkodás alatt mire menynyit költött, pl. három icce pálinkát fogyasztottak el társával kettesben. 13 Széles András: A szatmári tiszt, tractus ekklésiainak históriája. Sajtó alá rendezte, a bevezetést írta Balogh Géza. Nagyvárad, 2007. A kézirat teljes címe: „A Szatmári Tiszt. Tractus Ekklézsi- áinak Históriája, melyet főképen a szatmári T. Tractus Archívumából összeszedegetett 1808. és következő esztendőkben üres óráiba Széles András successive a szatmári, németi, kisari, és gacsályi Ekklézsiának Prédikátora, és a szatmári T. Traktusnak egyik assessora." 14 Lásd ehhez Szabadi István: „Borjút keresnek ők az ökör alatt is..." A pozsonyi vésztörvényszék korabeli verses leírása a beregi református egyházmegye jegyzőkönyvében. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. Szerk. Bitskey István és Pusztai Gábor, Debrecen, 2008. 9-12. 206
