A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
Papp Klára több erdélyi sorstársa vállalta önként és örömmel a hasonló felelősséget, hiszen az udvar előkelőségeivel kapcsolatot tartó főnemesség családja és környezete emelkedéseként érezhette a helyzetében beállott változásokat.96 Nem kapott azonban könnyű feladatot, hiszen kortársai közül többen éppen ebben az időben nyitottak új eszmék felé, neki viszont egy kijelölt irányt kellett tartania, az uralkodó elvárásaihoz kellett igazodnia. Jósika János 1825-ben fiaival, Samuval és Lajossal együtt vett részt az országgyűlésen, s ekkor Bécsben és Pozsonyban igen széles kör látogatta, ill. maga is sokaknál vendégeskedett. Úgy tervezte, hogy bécsi napjait fontos találkozások és megbeszélések töltik majd ki. Nála is többen megjelentek, így gróf Komis, Bruckenthal, Miske, de Csáky „Ticsy" is, „hosszasan [volt] nálam".97 Már érkezése másnapján meglátogatta a főkamarást, mivel azonban nem találta otthon, csak egy levelet hagyott nála. Fiaival, Samuval és Lajossal együtt Teleki Sámuelnél is járt.98 Készült Mettemichhez, Zichy grófhoz, Nádasdyhoz is.99 Korniséknál - akik első látogatásakor éppen asztalnál ültek, s „magyar káposztát ettek" - fiaival együtt többször látták vendégül.100 Jósika az utazás során először meglátogatta Csáky Lászlót Váradon, s vele tárgyalta meg a felesége családja számára olyan fontos erdélyi birtokügyeket. 96 Az erdélyi arisztokrácia bécsi szerepvállalásáról Egyed, 2004. 9. A kapcsolatépítési lehetőséget általában az utódok karrierjének egyengetésére használták fel. Anyósa, Bethlen Rozália kezdeményezésére Jósika is Bécsbe vitette idősebbik fiát, aki szintén a Kancellárián teljesített szolgálatot, előbb másodkancellár, majd 1844 novemberétől az Erdélyi Udvari Kancellária vezetője lett. 97 Jósika hitb. lt. No. 415. Jósika 1825. szeptember 1-i levele Bécsből. Komis János, erdélyi főkor- mányszéki tanácsos, belső titkos tanácsos (megh. 1840), Bruckenthal József (1781-1859) erdélyi tartományi főkormánybiztos, kormányszéki tanácsos, Miske József (megh. 1855) az erdélyi kamara elnöke, Csáky Károly, Ticsy (1783-1846) szepesi főispán. 98 Uo. Jósika 1825. szeptember 20-i, Pozsonyban kelt leveléből. Teleki Sámuel gróf (1792-1857) 99 Metternich, Clemens herceg (1773-1859) 1821-től államkancellár, id. Zichy Károly gróf (1779- 1826) a bécsi udvari kamara elnöke, 1808-tól államtanácsi miniszter, Nádasdy Ferenc gróf (1783-1851) váci püspök. 100 Már Heltai Gáspár leírása szerint Hunyadi Mátyás is a szász szalonnás káposztát kedvelte leginkább. A 17. században megjelent Zrínyi-udvar szakácskönyvében („Az káposztás húson kezdem el, úgy mint Magyar és Horvátország címerén") a következő módon készítették a fogást. A húst miután megabálták káposztával, szalonnával és borssal megfőzték. A káposztás húst Erdélyben régen ismerték. A bánffyhunyadi szabók céhlevelében már 1622-ben a mesterasztal étkei közé sorolták. Lásd A céhes élet Erdélyben. Vál., bev. és jegyz. Kovách Géza és Binder Pál. Bukarest, 1981.190. Tótfalusi Kis Miklós a század végén már kolozsvárinak nevezi ételét („Káposzta kolozsvári módon"). Az elkészítésnél a kövér tyúkot vagy fél ludat szalonnával megabálta, sós, felaprított káposztával, borssal és borral megfőzte, majd amikor elkészült, újból megborsozta. A 18. században hasonló leírásokkal találkozhatunk (pl. Csiná- lossi receptjében). Részletesen Füreder Balázs: A „Hosszú reneszánsz konyhakultúra" magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése, különös tekintettel Balassa Ágnes művére. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, 2009. 86-87. 176
