A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVELEK - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése

Kovács Ágnes tudós példája bizonyítja, hogy ilyenkor azt sem bánták, ha az illető más, jelen esetben a protestáns felekezethez tartozott.49 Jóllehet Károlyi feleségénél jobban kedvelte a társasági életet, a lakomákat és a táncot,50 a pozsonyi és kiváltképpen az etikett által agyonszabályozott bécsi mulatságokon csak muszájból vett részt. Arra azonban nagyon ügyelt, hogy ha neki voltak vendégei, semmiben se szenvedjenek hiányt. Pontosan tudta, hogy a bőkezű gondoskodás megtérül, s ebben nem is csalódott. A szabadságharc utáni különböző célú hitelügyletek51 és az udvarhoz benyújtott folyamodvá­nyok kedvező elbírálása szempontjából nagy súllyal estek latba az aulikus arisztokráciával és általában a nyugat-magyarországi főnemességgel kiépített kapcsolatai. Ennek ellenére Károlyi nem mindenben azonosult a számára új szokásokkal, de ami megnyerte a tetszését, átvette. A kastélyépítési kedv pél­dául őt is magával ragadta. Ő fejezte be a nagykárolyi várkastély átépítését, fel­újította a salánki kastélyt és újat épített Erdődön és Olcsván, az utóbbit a saját és felesége tervei alapján.52 Minden lenyűgözte, ami értékteremtő és alkotó te­vékenység volt, s ugyanolyan érdeklődéssel sajátította el az általa hasznosnak vélt ismereteket, mint annak idején Rákóczi táborában. Mindketten nagyon fontosnak tartották, hogy gyermekeik, főleg egyetlen életben maradt fiuk, Ferenc és unokáik tanuljanak, de azt is, hogy magyar­ságukat (nyelvükben, öltözködésükben, szokásaikban) megőrizzék. Nem tud­juk, leveleikben nincs nyoma, felmerült-e bennük valaha is a gondolat, hogy a korszerű műveltség megszerzése és a nyugat-magyarországi, valamint a tartományokbeli arisztokráciával létesített házassági kapcsolatok két-három generációval később olyan változást eredményeznek majd, amely következté­ben az övékéhez hasonló életforma folytatása utódaik számára nem lesz se le­hetséges, se vonzó.53 49 Takáts, 1910. 34., 63-64., 192., 264-268. 50 Uo. 75., 175. 51 Kovács, 1988., 199., 204-210. Károlyi legnagyobb hitelezői, nyilván a család támogatásáért há­lából, az egyházi intézmények és személyek voltak. 52 Az olcsvai kastélyt 1708-1709 folyamán építették újjá, amelyről Barkóczy Krisztina számos le­vele informál az adott időszakban. 53 Ez a Károlyi családban Sándor gróf unokája, Antal életében következett be (neje báró Har- ruckem Jozefa volt), s lett a továbbiakban általánossá, biztos helyet juttatva a Károlyiak szá­mára a legbefolyásosabb arisztokraták között. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom