A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVELEK - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése

Kovács Ágnes észrevenni, hogy a szatmári főispán sok mindent tanult Rákóczi táborában, amivel a fejedelem elismerését is kivívta.40 Ilyen helyzetekben, vagy ha elégedetlen volt önmagával, mindig a feleségé­hez fordult, akinek véleményében megbízott, aki átsegítette a válságokon. Nem azért, mert kritikátlanul egyetértett vele, hanem mert okos és szerető asszonyként értette és átérezte férje problémáit. Barkóczy Krisztina - hagyo­mányos értelemben véve - nem engedelmes feleség volt, hanem öntudatos, egyenrangú társ. Ez tette nélkülözhetetlenné férje számára a szabadságharc után is, amikor látszólag háttérbe szorult a sokat utazó, országos hírnévre szert tett Károlyi mögött. Környezetében kevés olyan nő volt, akinek a lényeglátá­sa és bölcsessége a politikai, gazdasági, sőt katonai kérdésekben is megnyilvá­nult. Igazodási pontot, támaszt és kontrollt jelentett, aki, egyáltalán nem mel­lesleg, férjéhez hasonlóan ügyes taktikus is volt. Ezt bizonyítja például Kár­oly várának kuruc kézre juttatása is, amelyre Károlyi bécsi útja idején, felesé­ge és Bercsényi megegyezésének köszönhetően került sor. De említhetjük azt az esetet is, amikor Barkóczy Krisztina arra figyelmeztette férjét - aki mások­hoz hasonlóan, saját és családtagjai birtokügyeiben vagy földesúri haszonvéte­leivel kapcsolatban folyamodott kedvező elbírálásért Rákóczihoz -, hogy egy­előre ne kérjen semmit, mert már megindult a mendemonda.41 Károlyi nem is féltette tőle családfői tekintélyét, inkább hálás volt neki tanácsaiért. Az is elő­fordult, hogy tájékoztatás és véleményezés céljából a hozzá címzett leveleket vagy azok másolatát is megküldte feleségének.42 De az asszony is elvárta, hogy mindenről, még a rossz hírekről is időben értesüljön: "Édesem, tudósítson Ke­gyelmed gyakrabban, mert ha Kegyelmed nem érkezik, írjon... más"43 - kér­te férjét Károlyiné nem egyszer ehhez hasonlóan, aki igyekezett is megfelel­ni a felesége elvárásainak. Néha azonban annyi feladat zúdult rá, hogy kép­telen volt részletes beszámolót küldeni. „Én édesem nem sajnállak tudósíta­ni - írta egyik, egyébként igazán hosszú levelében -, de rettenetes az írás raj­tam, kivált, hogy már az egész generalátussal correspondálnom [hadbiztosság­gal leveleznem] kell. Mindazáltal Szivem, az mint lehet, el nem mulatom."44 Ha fontosnak vélte, kéretlenül is elmondta véleményét, bár ez nem mindig volt 40 Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Szerk. Hopp Lajos. Fordította: Vas István. Budapest, 1979. 395. A szabadságharc utolsó éveiben a fejedelem a feladatok végrehajtása szempontjából egyik leg­megbízhatóbb és leghasznosabb emberének tartotta Károlyit, ezért is nevezte ki őt 1711. febru­ár 18-án a salánki „országgyűlésen" a kuruc sereg főparancsnokává. 41 Kovács, 1988. 40-41.; Kovács, 2011. 56. Gelénes, 1705. március 30. 42 Kovács, 2011. 39. Nagykároly, 1704. március 31.; Kovács, 1994.1. köt. 67. Cegléd, 1705. augusz­tus 12. 43 Uo. 43. Nagykároly, 1704. április 12. 44 Kovács, 1994.1. köt. 209. Nagykároly, 1717. szeptember 7. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom