A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése
Kovács Ágnes észrevenni, hogy a szatmári főispán sok mindent tanult Rákóczi táborában, amivel a fejedelem elismerését is kivívta.40 Ilyen helyzetekben, vagy ha elégedetlen volt önmagával, mindig a feleségéhez fordult, akinek véleményében megbízott, aki átsegítette a válságokon. Nem azért, mert kritikátlanul egyetértett vele, hanem mert okos és szerető asszonyként értette és átérezte férje problémáit. Barkóczy Krisztina - hagyományos értelemben véve - nem engedelmes feleség volt, hanem öntudatos, egyenrangú társ. Ez tette nélkülözhetetlenné férje számára a szabadságharc után is, amikor látszólag háttérbe szorult a sokat utazó, országos hírnévre szert tett Károlyi mögött. Környezetében kevés olyan nő volt, akinek a lényeglátása és bölcsessége a politikai, gazdasági, sőt katonai kérdésekben is megnyilvánult. Igazodási pontot, támaszt és kontrollt jelentett, aki, egyáltalán nem mellesleg, férjéhez hasonlóan ügyes taktikus is volt. Ezt bizonyítja például Károly várának kuruc kézre juttatása is, amelyre Károlyi bécsi útja idején, felesége és Bercsényi megegyezésének köszönhetően került sor. De említhetjük azt az esetet is, amikor Barkóczy Krisztina arra figyelmeztette férjét - aki másokhoz hasonlóan, saját és családtagjai birtokügyeiben vagy földesúri haszonvételeivel kapcsolatban folyamodott kedvező elbírálásért Rákóczihoz -, hogy egyelőre ne kérjen semmit, mert már megindult a mendemonda.41 Károlyi nem is féltette tőle családfői tekintélyét, inkább hálás volt neki tanácsaiért. Az is előfordult, hogy tájékoztatás és véleményezés céljából a hozzá címzett leveleket vagy azok másolatát is megküldte feleségének.42 De az asszony is elvárta, hogy mindenről, még a rossz hírekről is időben értesüljön: "Édesem, tudósítson Kegyelmed gyakrabban, mert ha Kegyelmed nem érkezik, írjon... más"43 - kérte férjét Károlyiné nem egyszer ehhez hasonlóan, aki igyekezett is megfelelni a felesége elvárásainak. Néha azonban annyi feladat zúdult rá, hogy képtelen volt részletes beszámolót küldeni. „Én édesem nem sajnállak tudósítani - írta egyik, egyébként igazán hosszú levelében -, de rettenetes az írás rajtam, kivált, hogy már az egész generalátussal correspondálnom [hadbiztossággal leveleznem] kell. Mindazáltal Szivem, az mint lehet, el nem mulatom."44 Ha fontosnak vélte, kéretlenül is elmondta véleményét, bár ez nem mindig volt 40 Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Szerk. Hopp Lajos. Fordította: Vas István. Budapest, 1979. 395. A szabadságharc utolsó éveiben a fejedelem a feladatok végrehajtása szempontjából egyik legmegbízhatóbb és leghasznosabb emberének tartotta Károlyit, ezért is nevezte ki őt 1711. február 18-án a salánki „országgyűlésen" a kuruc sereg főparancsnokává. 41 Kovács, 1988. 40-41.; Kovács, 2011. 56. Gelénes, 1705. március 30. 42 Kovács, 2011. 39. Nagykároly, 1704. március 31.; Kovács, 1994.1. köt. 67. Cegléd, 1705. augusztus 12. 43 Uo. 43. Nagykároly, 1704. április 12. 44 Kovács, 1994.1. köt. 209. Nagykároly, 1717. szeptember 7. 148
