A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése
Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése Barkóczy Krisztina döntött: más katolikus nem lévén a közelben, Irinyi Zsig- mondot kérte fel komaságra.5 Károlyi július 1-jén írt levelében reagált az örömhírre, jóváhagyva felesége döntését. Azt sem hallgatta el, hogy szeretné még rávenni egy újabb gyermek vállalására: „reménlem, nem sokára haza szaladhatok, s mind addigh instálok [könyörgök], hogj Isten áldásábul mégh egjre reá álasfz], kit is adgjon eö Szent Felsége."6 Károlyi óhaja teljesen érthető, hiszen a korszakra jellemző gyakori gyermekhalandóság az ő családjukat is sújtotta. Ferenc születése előtt három gyermeküket veszítették el (Borbálát, Juliannát, Mihályt), legidősebb fiuk, László pedig súlyos beteg volt, 1710-ben halt meg pestisben. Feladatai miatt az apa akkor sem tudott volna részt venni a temetésén, ha nem a járvány vetett volna véget a szerencsétlen sorsú fiatalember életének. A körülményekre tekintettel az olcsvai kastély előtti dombon temették el, ahol Károlyi Sándor 1728-ban egy kápolnát emeltetett az emlékére.7 Hogy a Károlyi házaspár élete hogyan alakult volna, ha nem fonódott volna össze a Rákóczi-szabadságharccal, nyitott kérdés. Az azonban tény, hogy a házasságkötéskor kalkulálható közös jövőt az 1703 és 1711 közötti időszak alaposan megváltoztatta. Ha bizakodtak is egyáltalán abban, hogy a szatmári megegyezést követően több időt tölthetnek egymással, az élet rácáfolt reményeikre. A szabadságharcban elért sikerei és a pacificatióban szerzett érdemei miatt ugyanis Károlyi széles körben ismert és megbecsült, befolyásos rendi politikussá vált, aki nemcsak altábomagyi kinevezésben és grófi rangemelésben részesült (1712), hanem tényleges feladatokkal járó megbízatásokat is kapott a főispáni tisztség mellé. Amellett, hogy (az 1741. évit kivéve) rendszeresen részt vett a diétákon, az ország újraszervezése céljából létrehozott Systematica Commissio két albizottságának is elnöke volt. Túlzás nélkül állítható, hogy a bizottság által készített tervezet, amely a közigazgatás, a gazdaság és a hadügy megreformálását tartalmazta, javarészt az ő teljesítménye volt. Ezt honorálandó, 1723-ban III. Károly belső titkos tanácsossá és az 1724-től működő Helytartótanács tanácsosává nevezte ki.8 Közben pedig, ahogyan a szabadságharc idején, úgy a megegyezést követően se tévesztette szem elől családja érdekeit. 5 Kovács, 1994. 1. köt. 61. Újfalu, 1705. május 17.; Kovács, 2011. 75-76. Olcsva, 1705. június 20.; Olcsva, 1705. június 22. 6 Kovács, 1994.1. köt. 64-65. Dobosegyházi puszta, 1705. július 1. este. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL), Károlyi levéltár, P 1507. Irat- és levélmásolatok (1307-1784) (a továbbiakban P 1507.) B. 17. cs. Károlyi Sándor Providencia Dei c. feljegyzései. 8 Kovács, 1988.133.143-159. Jóllehet Károlyi a Pragmatica Sanctio elfogadása után is aktív szereplője maradt a közéletnek, és többször is megtapasztalhatta a dinasztia megbecsülését, 1724 utáni tevékenységének és megbízatásainak felsorolásától azért tekintek el, mert a felesége ekkor már nem élt. 139
