A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai

A történetíró személyes forrósai

miatt, hiszen a másokhoz szóló korabeli levelek, a szemtanúk utólagos interpretációinak látószögéből sajátos időbeli dinamikát és feszültséget visznek a historikus személyes forrásaiba. Azt egyébként a tanítványok is csak a legjobb gyerekkori baráttól tudták meg, hogy Szabó István eredetileg írónak, kiváltképpen drámaírónak készült.36

Lezárva a történetet: az akadémiai támogatás ellenére a projekt megvalósítása nem ment zökkenők nélkül. Többször előfordult, hogy Szabó Istvánnak elment a kedve az egésztől.37

A felkért szerzők közül többen visszaléptek, sőt a Történettudományi Intézet munkatársainál (Kolossá Tibor, Puskás Júlia, Vörös Antal) 1962-től az ELTÉ-vel együttműködésben előbb 1966-os, majd 1968-as határidővel prolongálta a dualizmus kori agrártársadalom kutatását.38 Pedig közben 1963-ban az Akadémiai Kiadó elfogadta a kétkötetes munkát publikálására, s a nagy mű 1965-ben elhagyhatta a nyomdát. Szabó István iskolája célegyenesbe érkezett. A mester elnyerte érte az akadémiai nagydíjat is. Ő maga azonban úgy érezte, nagyon elhúzódott a vállain hordott teher lerázása: „Hál' Istennek, hogy a végén tartunk, bizony már régóta csak azért vittem tovább ezt a munkát, mert nem lehetett mást tennem. De már régóta érzem azt is, hogy az én igazi jobbágyfelszabadításom lesz, ha pontot tehetünk a végére."39

*

A professzionális történetírás általunk vizsgált két korszakát mintegy félévszázad választotta el egymástól. Két, erősen eltérő tudományszervezési modell működését láthattuk, még akkor is, ha mindkettőben meghatározó volt az állami részvétel. Az elsőben az agrártárca pénzügyi dominanciáját egy többszereplős rendszerben eredményesen egészítette ki a korporativ érdekképviselet (OMGE) és próbálta ellensúlyozni a szakmai önszerveződés (Magyar Történelmi Társulat). A második esetben az egyetemek és az Akadémia transzmissziós csatornáin keresztül zajlott a hatalmi és szakmai egyezkedés és rivalizálás. Két különböző közlési médiumot (folyóirat, könyv) hasonlíthattunk össze, s a

36 Fay Béla: Szabó István - életközelből. In: Szabó István emlékkönyv. Kovács Ágnes közreműködésével szerk. Rácz István. Debrecen, 1998. 24-37. Az irodalmi ambíciókról: 27-29.

37 Szabó István Balogh Istvánhoz írott „válságleveleire" hivatkozások: Balogh, 1998. 48. (1960. márc. 5.; 1960. okt. 28.); 49. (1962. febr. 10.; 1963. ápr. 18.) 50. (1962. jan. 3.; 1963. febr. 8.). Tudomásunk szerint a levelek Balogh István halála után a Debreceni Egyetem Könyvtárának kézirattárába kerültek.

38 MTA AL, II. o. 228. d. 7.

39 Szabó István 1967. ápr. 18-i levelét idézi Balogh, 1998. 52.

127