A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Bene János: Jékey Ferenc I. világháborús naplójáról
BENE JÁNOS Jékey Ferenc I. világháborús naplójáról1 1993-ban a Belgiumban élő, azóta már elhunyt, Jékey Elemér a Jósa András Múzeumnak ajándékozta édesapja, dr. vitéz bulyi és jékei Jékey Ferenc I. világ- háborús naplóit, kitüntetéseit és azok szalagsávjait. Jékey Ferenc több szállal is kapcsolódott Szabolcs és Szatmár vármegyékhez. Fehérgyarmaton született 1895. május 4-én. Apja, Jékey Sándor a fehérgyarmati járás főszolgabírája, az I. világháború utolsó két évében pedig Szatmár vármegye főispánja volt. Anyja alsócsernátoni Damokos Margit. Jékey Ferenc középiskoláit Szatmárnémetiben és Kassán végezte, majd jogot tanult Kassán és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol már a háború után jogi doktorátust szerzett. Tanulmányait a háború idején is folytatta, naplójában említi, hogy 1917. szeptember 15-én szabadsága idején tette le harmadik alapvizsgáját Kassán. Érettségi vizsgái után katonai szolgálatra a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezredhez rukkolt be. Innen vezényelték egyéves önkéntesi iskolára Holicsba. Jékey Ferenc 1914 végén vonult be a 14-esek pótkeretéhez, s az 1915. augusztus 8-án indított pótszázaddal érkezett ki ezredéhez Galíciába. Ettől kezdve, a hosszabb-rövidebb idejű szabadságokat és a kórházi ápolást leszámítva, az utolsó percig, a Monarchia összeomlásáig szolgált végig ugyanabban a regimentben. Megjárta Galíciát, a Pripjaty-mocsarakat, Erdélyt, harcolt a Piave mellett. 1915. szeptember 29-én megsebesült. Hadnaggyá, majd főhadnagy- gyá léptették elő, szakasz- és századparancsnoki beosztásokat látott el. Többször is kitüntették. A háború idején kapta a nagyezüst vitézségi érmet, a bronz és ezüst Signum Laudist, a Károly Csapatkeresztet és a Sebesültek Érmét. A háború után ítélték oda számára a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet, a Magyar Háborús Emlékérmet a sisakkal és kardokkal, az osztrák és a bolgár háborús emlékérmet. 1918 őszén a Monarchia összeomlása után ezredével hazatért, s egy rövid, otthon eltöltött szabadság után ismét Nyíregyházán látjuk viszont, a huszárezred által szervezett karhatalom, a nemzetőrség tagjaként. A következő év elején a belügyminisztériumban segédfogalmazó. 1919. március 21., a Tanács- köztársaság kikiáltása után Szegedre ment, ahol kapcsolatba került Gömbös 1 Elhangzott Nyíregyházán, 2012. szeptember 27-én a 19. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napon. 99
