Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Rákócziak kora - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései
Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései szeptemberéig itt gazdálkodott. Ekkor, 62 évesen Sárospatakra ment I. Rákóczi György szolgálatára, családja azonban Pálfalván maradt. A gazdálkodást egyik felnőtt fia, János és felesége folytatta, ő csak ritkán térhetett haza. Debreczeni Tamás szatmári birtokos nemesként is kötődött a vármegyéhez, a korabeli jegyzőkönyvek néhány epizódot ebben a minőségében őriztek meg róla. Többször állított ügyvédet a megyei tisztviselők előtt, ami jelzi, hogy ő sem maradt ki a korban szokásos jogvitákból, perekből.12 Szökött jobbágyok ügyében is indult pere a megyei törvényszéken.13 A jobbágyi robotmunkára épülő majorsági gazdálkodást Debreczeni hatékonyan űzte, de ehhez a jobbágyok átlagot meghaladó igénybevétele kellett. Saját birtokain és az általa igazgatott fejedelmi birtokokon is számolnia kellett a jobbágyszökésekkel. Debreczeni Tamásnak 1632-ben jogvitája támadt a Perényi és a Zoltán famíliával, akiknek képviselője a megyegyűlésen tiltakozott, hogy Debreczeni Om- bodnál hajómalmot akar csinálni a Szamoson, amelynek töltése a folyó túloldalán levő Szentmárton földjére kerülne, kárt okozva nekik.14 Debreczeni válaszában kifejtette, hogy hajómalmát újjá akarja építeni és biztosította a panaszosokat, hogy káruk nélkül fog dolgozni. A következő év nyarán Debreczeni kérésére Szatmár megye az alispán15 és mások részvételével folytatott vizsgálatot, hogy kiderítsék, a malom gátja okoz-e károkat. Ez ellen Zoltán Józsa szatmári alkapitány tiltakozott, jogtalannak ítélve az eljárást. 1634 nyarán a Zoltán família megismételte a tiltakozást, Debreczeni a viszonttiltakozásban állította, hogy a malom nem sérti a panaszosok jogait.16 1634. szeptember 24-én szentmártoni Farkas István szatmári alispán levélben számolt be apósának, Debreczeni Tamásnak a malomügy vizsgálata napján történt incidensről. A szeptember 29-én kézhez vett levélre ezt jegyezték fel Sárospatakon: „Pálfalvát mint akarta Melith uram rontani".17 Zoltán Józsa, a szatmári alkapitány kérésére a vármegye képviselői 1634. szeptember 22-én Pálfalván voltak „ törvényt tenni" Debreczeni Tamás ombodi malma és jobbágyai ügyében. A hivatalos eljárásra gyülekezők tanúi voltak, ahogy a szatmári várból egy csoport német és néhány magyar katona az 12 HENZSEL Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629-1634. II/l. Nyíregyháza, 1996. (a továbbiakban HENZSEL, 1996.) 190., 574., 807. sz. regeszták 13 Uo. 760. sz. regeszta 14 Uo. 655. sz. regeszta 15 Szatmár megye egyik alispánja ekkor szentmártoni Farkas István, Debreczeni Tamás veje, Fruzsina lányának a férje volt. 16 HENZSEL, 1996. 664., 874., 1088. sz. regeszták 17 Magyar Országos Levéltár, E 190. Rákóczi család levéltára, 1280. Farkas István levele Debreczeni Tamásnak, 1634. szept. 24.; Melith Péter Szatmár várának főkapitánya. 15
