Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Forrásőrző intézmények és források határon innen és túl - Takács Zsolt Gusztáv: A tizedes meg a többiek. Tóth Elemér naplója

TAKÁCS ZSOLT GUSZTÁV

A tizedes meg a többiek1

Tóth Elemér naplója

„Tóth Elemér tizedes naplója, 1942. július 5-től lefolyt napjai az orosz földön. Ezt a naplót szeretném én hazavinni, de ha nem tudnám, juttassák el erre a címre: S Tóth Péter Vaja." Ezekkel a sorokkal kezdődnek el a napló írójának gondolatai, melyeket egy elsárgult lapú, egykori orosz osztálynaplóba írt.

Tóth Elemér másod-unokatestvérem anyai nagyapja, akit személyesen nem ismerhettem. írása alapján azonban, úgy érzem, képet kaptam arról, hogy milyen ember volt. A címválasztás nem volt véletlen. A rajparancsnok tizedes úr igazi katona, egy kicsit vagány, egy kicsit „háryjános", aki kiérdemelte a bronz vitézségi érmet. Ugyanakkor vérbeli kispolgár, markáns civil mentalitással, aki a saját és az alá beosztott emberek életét próbálta elviselhetőbbé tenni a háború viszonyai között. Egy életrevaló ember alakja rajzolódik ki előttünk, aki egyszerű hétköznapi ember, de a fronton rendkívüli, életidegen helyzetbe került. Ebben az abnormális világban próbált emberi válaszokat adni a kihívásokra.

Tóth Elemér bevonulása idején, 1942-ben2

Tóth Elemér nincstelen református vajai családban született 1917. március 24-én. Elemi iskolát Vaján végezte, majd Budapestre került és a hentes szakmát tanulta ki. „ Termete rendes, arca kerek, fogai épek, szemeinek színe sötét barna, haja fekete, szakálla borotvált" - ahogyan azt a munkakönyvében olvashatjuk. Ekkor, 1942-ben 25 éves nőtlen, ereje teljében levő fiatalember, bár a szíve már foglalt volt, hiszen erős érzelmek kötötték leendő feleségéhez, Tóth Margithoz Vajára.

1 A dolgozat a 2009. évi helytörténeti pályázaton díjazásban részesült.

2 A képek és dokumentumok Tisza Istvánná Tóth Margit tulajdonában vannak.

169