Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István kapták.115 Az biztos, hogy először 1914 tavaszán épült meg az első, korszerű futballpálya. Ekkor a Kisvárdai Football Club jelentős anyagi áldozatot vállalva teljesen körülkerítette, és fedett lelátóval, szertárral, valamint öltözővel látta el Vörösmarty utcai sporttelepét.116 A kikapcsolódást és némileg az egészségügyet is szolgálta a fürdő. Az első ilyen intézmény, a fürdőház még a 19. század közepén létesült Tutkovits János vállalkozásában, aki gyógyhatásúnak hirdette a fürdővizet, mondván, hogy „bizonyos betegségbe sínledők s abba fiirdők nyavajájokból csudaképpen épülnek és kigyógyulnak." A fürdő mellé vendéglőt is nyitott, jobban bízva másféle folyadék hatásában. A mai Rákóczi úton lévő fürdőház 1898-körül szűnt meg.117 Ekkoriban már működött a kádfürdő, amely a vár mellett kapott helyet, de a 20. század első évtizedeiben csak vegetált. Az izraelitáknak volt egy rituális fürdőjük, de valódi uszoda és strandfürdő csak 1930-ban épült. Hivatalok, intézmények, szervezetek Kisvárda a megyei közigazgatási főszolgabírói hivatalának egyik székhelye volt. A hivatal 1892-ben költözött új helyére, a központba: a piac közelébe, a Rézler György tulajdonában lévő épületbe. Ugyanekkor az adóhivatal a székhelyét az Eisenberger-féle ház, a Nagy vendéglő emeletére tette át.118 A Magyar Királyi Járásbíróság részére az államkincstár Sarvay János házát vette meg. 1894-ben már a bővítésére és átépítésére kértek ajánlatokat.119 A járásbíróság a telekkönyvi hivatallal volt egybekötve. A Magyar Királyi Dohánybeváltó Intézet épületeire a kincstár 1884-ben hirdetett építési pályázatot 19 500 forint értékben.120 Kisvárda volt a székhelye az 1846-ban alakult Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulatnak, amely csak a két világháború között költözött át Nyíregyházára. A közbiztonságot és a vagyonvédelmet szolgálta a magyar királyi csendőrség és a községi rendőrség, továbbá az 1870-ben létrejött tűzoltó társulat. Ezeknek nem volt külön laktanyájuk, korábban más célra épített helyiségekben helyezték el őket, tehát a közszervezetek számát gyarapították ugyan, s ezzel az urbanizáció irányába lendítették Kisvárdát, de a részükre nem emelt új épületek nem növelték a település rangját, nem tették 115 Szép jubileum: 75 éves a Kisvárdai Sport Egyesület. Szerk. CSUCSKA Jenő. Debrecen, 1971. 22. 116 cs. I.: A KFC új pályája. FSZH, 1914. 16. sz. 3-4. 117 Olvasd. KV, 1908. 27. sz. 1. 118 A helybeli szolgabírói hivatal. KL, 1892. 14. sz. 2. 119 Versenytárgyalás. KL, 1894. 33. sz. 2. 120 Dohánybeváltó építés. NYV, 1884. 35. sz. 2. 364
