Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Néző István

a régi épületből semmit sem használtak fel, akkor mindegy lett volna, ha az új állomást a Csillag utca keleti végén, a piachoz közel építik fel.1061910 végén (vagyis több mint negyedszázaddal a vasútvonal megnyitása után!) végre a kereskedelmi miniszter az 5997/910. sz. rendeletével a Kisvárda-Fényeslitke állomások közti 363. számú őrháznál az államvasút költségére váróhelyiség nélküli megállót létesített.107 A megállót tehát sikerült kiharcolni, de amint az várható volt, ez az ún. hármasúti állomás magához vonzotta a nagyállomás forgalmát. Ennek az a magyarázata, hogy közelebb volt a település centrumához, a boltokhoz, hivatalokhoz, intézményekhez, piachoz és a vásártérhez, és nem volt mindegy, hogy milyen távolságot tesznek meg az utazni vágyók gyalog (vagy fizetnek a bérkocsiért), illetve, hogy milyen fuvardíjat rónak le azok, akik a vasúttól szállíttatták be az áruikat a településre.

A következő óhaj az volt, hogy a megállóhoz váróhelyiséget is építsenek. Ezt is csak évek alatt sikerült kijárni, holott az 1911-ben létesült gimnázium szinte a kisállomás szomszédságában volt, és ez is indokolta volna azt, hogy az utazók, látogatók, diákok és piacozók télen-nyáron ne a szabad ég alatt kényszerüljenek várakozni.

Az 1907-ben emelt nagyállomás

A személyszállítás mellett a termények, termékek mozgatását is megkönnyítette a vasút, amelynek újabb bővítésére 1912-ig kellett várni. Ekkor adták át a Nyírbakta-Kisvárda közötti helyiérdekű vasútvonalat, melynek kiharcolásában

106 K.: Jegyzetek. KL, 1907. 30. sz. 1.

107 Hármasúti megállóhely. FSZH, 1911. 1. sz. 2.

360