Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? Az egészségügy Az egészségügyet szolgáló intézmények is létrejöttek a korszakban, ezek közül elsőként a legfontosabbat, a kórházat kell említeni. A közbirtokosság 1886-ban 18 000 forintért egy 20 ágyra berendezett kórházat épített, melyet 1887-ben át is adtak a gyógyítás céljaira. 1893-ban a közbirtokosság - mivel a nyilvános jelleg megszerzése kivitelezhetetlen volt - a kórházat és 1 holdnyi belső telkét átadta a megyének. így az 1894. január 1-től már „Szabolcsvármegyei kisvárdai közkórház" néven folytatta működését, de előtte negyven ágyra bővítették a férőhelyet.80 Ezt az 1893. évi, Kisvárdán is több halálesetet okozó kolera is indokolta. Mivel az izraelita betegek eltérő jellegű étkezést igényeltek, és egyéb vallási előírásaik is az elkülönülést erősítették, ezért a Chevra Kadischa (Szent Egylet) külön kórházi szárnyat épített 1897-ben. Januárban tették közzé a pályázati felhívást, az alapkövet március 16-án helyezték el.81 Az építkezés végeztével 87-re emelkedett az ágyszám. Az ezt követő évtizedekben állandóan tervbe volt véve egy modern kórház építése, ez csak 1975-ben valósult meg! A kórház főbejárata Kisvárdán már 1818-ban Arany Oroszlán néven gyógyszertárat létesített Somogyi János, akinek fiai, Rezső, Gyula és István továbbvitték a vállalkozást. Mivel ez jó üzletnek bizonyult, megjelent a konkurencia is: 1884. január 1-jén megnyílt a második patika: „Kis-Várda egy kiváló műveltségű és tevékeny erőt nyert 80 KÜZMÖS György: A szabolcsvármegyei nyilvános közkórház 1894. évi betegforgalmi kimutatása. KL, 1895. 15. sz. 2. 81 A kisvárdai vármegyei közkórház. KL, 1897. 12. sz. 2. 353
