Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István a jó kútvízre, - lehet, hogy ez esetben hamarabb részesülnénk mi emberi lények is a jó kútvíz áldásában. "57 58 Talán a közvélemény nyomásának is köszönhető, hogy az elöljáróság 1889. szeptember 17-én Khirer Károly vállalkozóval szerződést kötött a kút létrehozására. Khirer vállalta, hogy az elöljáróság által kijelölt helyen egy kutat fúr. A következő évi költségvetésbe erre a munkálatra be is terveztek 1000 forintot. 1890. május 25-én megindult a fúrás, és június 6-án 42 méter 64 cm mélységben vizet ért a fúrófej. Ezt követően délutántól másnap délutánig folyamatosan szivattyúzták a vizet, mert a szerződés szerint: „a víz bősége akként állapíttatik meg, hogy a víz 24 óráig folytonosan szivattyúztatik, és ha a szivattyúzást meggyőzi, a víz elegendőnek mondatik ki." 58 Ezzel egy időben megindult a víz kóstolgatása is. A rossz nyelvek szerint soha ennyi víz nem folyt le az ahhoz nem szokott torkokon. A közönségnek ízlett, a mintát a hivatalos hatóság is jónak ítélte meg. Idővel elmúlt a kút újdonsága, de sajnos eltűnt annak jó vize is. Néhány év múlva ugyanis kiderült, hogy a kutat rossz talajba és rosszul fúrták. A víz meg- zavarosodott, a kútszerkezetet is többször kellett javítani. Közben 1900. május 12-én 4 új kút létesítésére írt ki pályázatot a község, ezeket el is készítették.59 60 Az új kutat készítő mester az első kút aknájából megpróbált egy másik fúrást végrehajtani, hogy ha ivásra nem is, de legalább az utcák locsolására alkalmas folyadékot nyerjenek ki belőle. Ez a kísérlet azonban eredménytelen volt. 1904- ben is azt jegyezték fel az első közkútról, hogy az folyamatosan „reperálódik" Ezzel a kúttal nem lehetett mást csinálni, mint a csöveket kihúzni és azt máshol felhasználni. Erre az „újrahasznosításra" mód is adódott, hiszen a község képviselői a 25/1907. Kgy. sz. határozattal döntöttek arról, hogy 5 fúrott kúthoz való szivattyút szereznek be pályázat útján.61 Egy évvel később pedig a 315. Kgy. 1908. sz. határozattal kimondták, hogy a belterületen öt új fúrt kutat létesítenek, ennek munkálataira versenytárgyalást hirdetnek, amelyre december 10-ig pályázhattak az érdeklődők.62 1911-ben a görög katolikus templom előtt, kissé átellenben víztornyot emeltek. Ez a tűzvédelmet és az utcák locsolását egyaránt szolgálta.63 A bemutatott szolgáltatásokon, infrastruktúrákon túl olyan intézmények, hivatalok, szervezetek is a lakosság rendelkezésére álltak, melyek szintén 57 Szépül a város. KL, 1889. 30. sz. 1. 58 Közkút. KL, 1889. 38. sz. 2. 59 Hirdetmény. KL, 1900. 19. sz. 3. 60 A közönség köréből. KL, 1904. 2. sz. 3. 61 Hirdetmény. KL, 1907. 8. sz. 3. 62 Versenytárgyalási hirdetmény. KL, 1908. 46. sz. 3. 63 kvarc: A víztorony. FSZH, 1911. 33. sz. 5. 344
