Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Lucian Cucuiet–Laurentiu Tibor Dudás–Luminita Dudás: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében
Lucian Cucuiet — Laurenfiu Tibor Dudás — Luminifa Dudás Egy másik jelentős épület, a Fehér Ház 1912-ben épült a Zöld Fa csárda helyén. A Weszelovszky testvérek építették. Nagy újdonságként tartották számon, hogy lift is volt az épületben. A város rendkívüli fejlődése ebben az időszakban elsősorban Böszörményi Károly, Herman Mihály, Rogoz Pap Géza és Vajay Károly polgármesterek tevékenységéhez köthető. Az első világháború után 1918-ban módosultak az országhatárok. Az új román városvezetés érdekelt volt a háborús károk helyreállításában és a konjunktúra folytatásában. Az Unió üzem és a „Printz Testvérek" Gyár fejlődése folytatódott, modernizálták a textilgyárat, az olajfinomítót, a téglagyárat stb. A19. században a város a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamarához tartozott. 1929-ben megalakult a Szatmárnémeti Kereskedelmi Ipar és Árutőzsde Kamara. A város elektromos műve is modernizálódott, 1934-ben üzembe helyezték az első turbinát, ami a hagyományos rendszerrel párhuzamosan termelte az energiát. A gépházat és a kazánokat újjáépítették, telepítettek két földalatti tartályt, felszereltek két villanyáram gyűjtő kollektort és egy földalatti szivattyúházat is. Ebben az időszakban a középületek is gyarapodtak: 1935. július 19-én kezdték el a megyei elöljáróság új székházának építését, amit 1937-ben adtak át. Komoly eredmény volt a repülőtér felavatása 1937-ben. Szintén a harmincas években, 1937-1939 között épült fel az ortodox katedrá- lis, a „Nagyboldogasszony", valamint a görög katolikus „Mihály és Gábriel arkangyalok" katedrális, amelyet Victor Smighelschi és G. P. Liteanu építész- mérnökök tervei alapján építettek és 1937. november 7-én szenteltek. Ezek az épületek szimbólumai lettek a városnak. Ebben a periódusban a város életének fontos eseménye volt II. Károly román király szatmárnémeti látogatása 1936. november 2-án. Ugyanabban az évben Csehszlovákia elnöke, Eduárd Benes utazása közben állt meg Szatmárnémetiben. A korszak híresebb román személyiségei is ellátogattak a városba, így pl. Gheorghe Tätärescu, a Minisztertanács elnöke (1937), dr. Valér Pop, Alexandru Lapedatu, Ion Inculet, Vintilá Brátianu miniszterek. A város fejlődése ebben az időszakban elsősorban Augustin Ferentiu, §tefan Benea és Victor Moi§ polgármesterek tevékenységéhez köthető. A gazdasági növekedés, az ideális városkép kialakításának célját szolgáló körültekintő városrendezés és az életszínvonal növelése Szatmárnémetiből a korszakban egy modern várost teremtett. 322
