Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Szemák-Neubauer Mária: Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején
Urbanizációs folyamatok Munkácson... amelyek szerint a csatornában felgyülemlett vízmennyiség állat vagy akár ember halálát is okozhatja. A tisztítási munkálatok hatástalannak bizonyultak egy erős záporral vagy hóolvadással szemben, a heves esőzések ugyanis ismét betemették az árkot a Piac utcáról összemosott porral és szeméttel.31 Munkács csatornahálózatának tervszerű kiépülése a csehszlovák éra32 időszakára esett. Ezt megelőzően kezdetleges intézkedésekkel próbálták megoldani a szennyvízelvezetést. „A házi szenny- és csapadékvizek mindaddig, míg a város általános földalatti csatornázása ellátva nincs, kővel burkolt folyókákon az utcai folyókákba vezethetők. "33 A házakból, lakásokból rendszerint a telken lévő emésztőgödörbe vezették a szennyvizet és az esővizet. Az árnyékszéki pöcegödröt többnyire nem kötötték össze az emésztő vei. Az árnyékszékek tisztítása Munkácson is szabad iparnak minősült. A pöcegödör gépesített tisztítását megelőzően ezt a munkát teljes egészében cigányokkal végeztették. A19. század utolsó évtizedeitől kezdődően az árnyékszékek kiürítése már légszivattyús készülékkel történt.34 A városi csatornahálózat első korszerű szakaszait a századforduló éveiben fektették le. Az összefüggő szennyvízelvezetés kiépítésére és a vízelvezető árkok karbantartására többen is jelentkeztek.35 A közművesítési és a csatornázási tervek kivitelezésének számos támogatója akadt. Véleményük szerint „a kövezésnél előrébbvaló lenne a csatornázás és vízművesítés, amely egészségügyi szempontból sem elhanyagolható. "36 Hat év elteltével a csatornarendszer még mindig nem épült ki. 1908-ra a városnak csak három csatornája volt.37 A városi kórház,38 a bérkocsiállomás39 és a színház40 szennyvízelvezetését nagyjából egy időben alakították ki. A Csillag szállót 1908-ban egy saját, a piactér alatt húzódó szakasz kialakításával vonták 31 KÁL, F. 1552.op. l.od.zd. 317. (1876) 32 Az 1919-1939 közötti időszak. A saint-germaini (1919. szeptember 10.), valamint a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Kárpátalja területét Podkarpatská Rus néven Csehszlovákiához csatolta. Az I. bécsi döntés (1938. november 2.) alapján a magyar hadsereg 1939. március 15-18. között foglalta vissza Kárpátalja területét. Többek között ekkor került vissza Munkács is. A Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontja 1944. október 28-ig vonta fennhatósága alá Kárpátalja területét. Az 1945. június 29-én aláirt szovjet-csehszlovák határszerződés pedig az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba olvasztotta az időközben itt kikiáltott Kárpát-Ukrán államot. 33 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 3707. (1913) 34 KÁL, F. 1552. op. l.od.zd. 903. (1885-1893); F. 1552. op. 1. od. zd. 3314. (1910) 35 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2090. (1901); F. 1552. op. 1. od. zd. 2226. (1902) 36 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2222. (1902-1904) 37 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 3065. (1908) 38 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 1702. (1897) 39 KÁL, F. 1552. op. l.od.zd. 2079. (1897-1901) 40 LEHOCZKY, 1998. 158-164. 313
