Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei
Csatáry György A templom helyreállítása 1839. november 15-én az ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött Haas János szatmári püspök és Tischler Albin beregszászi káplán tervei alapján. A templom kegyura, a Schönborn család háromezer forinttal járult a költségekhez. A munkálatok 1846-ban fejeződtek be. A templomszentelés november 1-jén volt. A toronytól számított második oszlopban egy pléhdoboz- ba helyezték el Péchy István levéltárnok írását a templom történetéről. A helyreállítási munkálatok során szimmetrikussá tették a nyugati homlokzatot, a tornyot megmagasították, új pilléreket és hajót építettek, a szentélyt beboltozták. Ekkor építették be a templom nyugati homlokzatába a Szent Mihály kápolna kapuját. A szentély és a sekrestye közötti kaput a kismuzsalyi romtemplomból hozták át. A méretes csamoktemplom közel négyzetes hajóját karcsú oszlopok sora osztja fő- és mellékhajókra. A főhajó szélessége megfelel a szentély szélességének. A hajó nyugati oldalát a torony és a karzat zárja le. Jellemző a szentély hossza: 20 méter, ami arra utal, hogy rendi templomként épült. Támpilléres szentélyének déli és keleti ablakai mérművesek. A szentélyhez északról hosszú sekrestye épült. A nyugati homlokzaton és a templomtérben a gótika romantikus elemekkel vegyül. A diadalív felett a következő felirat látható: ÉPÜLT MCCCCXVIII LEBONTATOTT MDCLVII ÚJRA ÉPÜLT MDCCCXLVI. A szentély őrizte meg legtisztábban a gótikus tér hatását többek között „Kálvária" főoltárával, hármas gótikus ülőfülkéjével és szép sekrestyeajtajával. 7 A beregszászi római katolikus templom7 7 http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%Alsz+r%C3%B3mai+katolikus+templom&hl=hu&sa=G&biw =2011. júl. 28.; Csatáry György fotója, 2011. aug. 4. 296
