Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

a négyszögletű kövekből épült részek maradtak meg. Ekkor írták a falakra a következőt: „ Vicém pro vice, reddo tibi care vicine!"3 4

A megmaradt falakat II. Rákóczi György felesége, Báthori Zsófia fedette be. 1686. június 8-án a munkácsi várőrség, Radics Mihály kurucai gyújtották fel a templomot, így űzték ki innen a császári katonaságot. Ekkor lett a lángok martalékává a szomszédos, gótikus jellegű Szent Mihály kápolna is.

A római katolikus templom romjai3 4

Ezután megfelelő fedezet híján 1686-tól 1837-ig pusztán meredeztek az épület falai a mellette lévő kápolnával együtt. A Rákóczi-szabadságharc után, 1715- ben állították vissza a plébániát. A munkálatok során a templom alatt díszes koporsókkal és ékszerekkel teli régi sírboltokat találtak.5 Később a Schönborn- Buchheim család jóvoltából 1743-ban került sor a kápolna rendbehozatalára. 1753-ban Hoffner Ignác lelkész megjavíttatta a templom tornyát. Tíz évvel később helyezték el benne a Szegedi Gáspár által öntött harangot. Ekkor építették fel a templom romjaiból a katolikus iskolát.6

3 „Szemet szemért, leróttam adósságom, kedves szomszéd!”

4 DESCHMANN Alajos: Kárpátalja műemlékei. Budapest, 1990. (a továbbiakban DESCHMANN, 1990.) 104.

5 1723 óta vezetik az anyakönyvet.

6 RÓNAI János: A beregszászi római katholikus templom története. Beregszász, 1907. 5-20.

295