Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
„Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik...” is teljes tudatában van annak, hogy „a városok erőteljes önkormányzati élete képezi sziklaszilárd alapját Magyarország nemzeti szellemű anyagi és kulturális fellendülésének." Tisztelettel ismételjük azon kérésünket, hogy ez irányban a törvényhozás elé törvényjavaslatot terjeszteni méltóztassék. Kelt Nyíregyháza város képviselőtestületének 1907. évi [január] hó [29-én] tartott üléséből. [Májerszky Béla] [Bogár Lajos] polgármester főjegyző 3. sz. Nyíregyháza kérelme a törvényhatósági jogú városi cím iránt, 1917 Nagyméltóságú Magyar Királyi Belügyminiszter Úr! Kegyelmes Uram! Nyíregyháza rendezett tanácsú város az 1907. év folyamán azzal a kérelemmel fordult Nagyméltóságod akkori hivatali elődjéhez, hogy a Szabolcs vármegyébe kebelezett Nyíregyháza város törvényhozási úton önálló törvényhatósági joggal ruháztassék fel. E kérvényünk annak idején Nagyméltóságod akkori hivatali elődje 40089/1907. BM szám alatt kelt rendelete folytán Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága élé került véleményadás végett. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága az 1907. évi október hó 8. napján tartott közgyűlésén 20393. K., 666 Bgy. számú véghatározatával és az annak alapján kidolgozott feliratával természetesen ellene szólott Nyíregyháza rendezett tanácsú város önálló törvényhatósági joggal való felruházásának, mert hiszen a vármegye törvényhatóságának és bizottságainak épen a legintelligensebb elemei váltak volna ki már akkor a vármegyéből, s veszteség érte volna a tisztviselői nyugdíj pótadóknál és az útadóknál is. Az iratok akkor Nagyméltóságod akkori elődjéhez kerültek fel. Kérésünk érdemleges elintézést a mai napig nem nyert. Ennek magyarázata az, hogy időközben a belügyminisztériumban törvénytervezet készült a városokról, amelyek eddig részint a törvényhatósági törvényben, az 1886. évi XXI. te.-ben, részint a községi törvényben, az 1886. évi XXII. te.-ben vannak beillesztve, holott sem az egyik, sem a másik törvénybe nem illenek be. E törvénytervezet lett volna hivatva a városokról, éspedig úgy az önálló törvényhatósági joggal felruházott városokról, mint a rendezett tanácsú városokról külön önálló törvényt alkotni, s ennek keretében rendeztettek volna külön a fejlettebb városok, mint önálló törvényhatósági joggal bírók és külön a kisebb és fejletlenebb városok, mint rendezett tanácsúak. Ez a törvénytervezet azonban az 1907 óta eltelt 10 év alatt a közbejött politikai események, majd a kitört háború miatt nem került a törvényhozás elé. 289
