Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért

„Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik...”

Ez a nagyarányú fejlődés maga után vonta Szabolcs vármegye székhelyének Nyíregyházára való áttételét, a kir. törvényszék székhelyének ide történt kijelölését és a többi hivataloknak itten történt szervezését.

Ez idő szerint Szabolcs vármegye központi hivatalán kívül itt székel a kir. törvényszék az elnökön kívül 12 bíróval és 2 albíróval. A kir. ügyészség egy ügyésszel és két alügyésszel. A kir. járásbíróság a vezető járásbírón kívül 2 járásbíróval és 3 albíróval. A kir. pénzügyigazgatóság a mellé rendelt számvevőséggel. A kir. adóhivatal, pénzügyőri felügyelő, pénzügyőri főbiztos, államépítészeti hivatal, dohánybeváltó felügyelőség, a nagy forgalmú dohánybeváltó hivatal; a kir. tanfelügyelő, két királyi közjegyző, iparfelügyelő, selyemtenyésztési főfelügyelő; az államvasutaknak két osztálymérnöksége, a nagy forgalmú posta-, távíró- és távbeszélő hivatal és államvasúti állomási hivatalok; a Szabolcs vármegyei gazdasági egyesület, a Nyírvízszabályozó társulat, a „Nyíregyháza-vidéki kisvasutak" igazgatóságának és üzletvezetőségének stb. székhelye ma már Nyíregyháza.

Itt állomásozik az egész 14. közös huszárezred; a 15. huszárezred pótkerete; az

5. honvédhuszárezred II. osztálya.

Itt van Szabolcs vármegyének modem berendezésű Erzsébet közkórháza.

A város építette és tartja fenn a gőz- és kádfürdőt, a közvágóhidat s ezzel kapcsolatban a műjéggyárat. Ugyancsak a város tulajdona a gyönyörű tölgyerdőben fekvő Sóstófürdő.

Nevezetesebb ipartelepek a villamos központi telep; a Júlia műmalom, amely uszodát is tart fenn; az Irsai és társa cég vasöntödéje, a Propper-féle cementáru gyár, a négy téglagyár, három gőzmalom stb.

V. Forgalmi viszonyok

Egy város életének megítélésében igen lényeges támpontokat nyújtanak a forgalmi viszonyok. Nyíregyháza városra nézve ezek is felette kedvező adatokat tüntetnek fel.

Vasúti forgalom szempontjából az ország központjától, Budapesttől elég nagy távolsága mellett is igen előnyös helyzetben van. A debrecen-szerencsi vonalon olyan ponton fekszik, hogy Budapesttől úgy Debrecen, mint Szerencs fele egyenlő távolságra esik. Ilyen körülmények között a Debrecen és Szerencs felé és felől naponként ötször közlekedő vonatokkal naponként tízszer lehet Budapestre és Budapestről Nyíregyházára utazni 6-8 óra alatt.

Nyíregyházáról a már említett két irányon kívül még négy irányban ágaznak el vasútvonalak: Nyíregyháza-Csap-Ungvár-Siánki-Lemberg felé; Nyíregyháza-Mátészal- ka, Nyíregyháza-Vásárosnamény és Nyíregyháza-Görögszállás-Tiszapolgár felé.

Ezen vasútvonalak, illetve Nyíregyháza vasúti személyforgalmára élénk világot vetnek az 1905. évi statisztikai évkönyv adatai. A Nyíregyháza MÁV-állomáson 1905- ben felszállt utasok száma 345 752 volt. Tehát a lélekszám arányában 100 lakosra 1045 felszálló utas esett.

281