Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
Galambos Sándor A jogállás megváltoztatására irányuló törekvések kudarca ellenére Nyíregyháza a dualizmus korában megerősítette Szabolcs megyében vezető szerepét. Ekkor lett a megye székhelyévé, egyértelműen közigazgatási, kereskedelmi, kulturális centrummá, a legfőbb pénzügyi központtá vált, s itt működött az egyetlen középiskola. Az urbanizáció itt érte el a legmagasabb szintet: az infrastruktúrát, az épített környezetet, a kultúrahordozókat tekintve is. A lakosság polgári elemei itt éltek a legnagyobb számban és arányban. Nyíregyháza az általános fellendülés idején nemcsak megtartotta korábbi helyét, hanem már képes volt felvenni a versenyt az ország 20-30 legfejlettebb településével. Az 1917. évi beadványban is hiába kérték a további előrelépés legfőbb feltételét, kijelentvén azt, hogy: „Mert csak az önállóság, a teljes szabadság hiányzik, hogy városunk hamarosan az ország legelső városai közé emelkedjék”,72 a belügyminisztérium most sem adta meg a törvényhatósági jogú városi rangot. A vonzáskörzet határainak növelését pedig a környező nagyvárosok gyűrűje, elsősorban Debrecen, Miskolc és Szatmárnémeti akadályozta meg.23 24 A mellékletben Nyíregyházának a törvényhatósági jogú városi cím elnyerése érdekében benyújtott, 1896-ban, 1907-ben és 1917-ben kelt kérelmeit a mai magyar helyesírás szabályai szerint közöljük. Az iratok lelőhelye: SZSZBML, V. B. 77. III/864.1906. 23 SZSZBML, V. B. 77. III/864. 1906. 24 Nyíregyháza 1920-ban ismét benyújtotta kérelmét a törvényhatósági jogra, újból sikertelenül. 270
