Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért

Galambos Sándor

Nyíregyháza lakosságszáma, 1754-1910

40 000 i

35 000 ■

30 000 ■

25 000 ■

20000 15 000 ■

10 000 7 163

5 000 ■ 0 2 485

^0 1

1

1754 1785 1828 1857 1870 1880 1890 1900 1910

már több mint háromszor annyi ember lakott itt, mint a megye második legnépesebb városában, Polgáron.

Nyíregyháza a 19. század elejére Szabolcs megyében megszerezte a legerősebb vonzású gazdasági (kereskedelmi) központ szerepkörét,20 s ez a pozíció egy évszázad alatt megerősödött. A közigazgatási státusban 1876-ban történt jelentős előrelépés: Nyíregyháza megyeszékhellyé vált, ezzel számos igazgatási funkció ellátása kötődött ide.

Nyíregyháza az 1753. évi újjátelepítést követő évszázadban is dinamikusan fejlődött, s ezzel megalapozta a dualizmus kori prosperitást. Az 1867 utáni vitalitást, a gyarapodás mértékét az ország többi városával kell összehasonlítanunk. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a kiegyezés utáni fél évszázadban Magyarországon évente átlagosan 3-4 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, ami hosszan tartó, stabil fejlődést, gazdasági erőnövekedést jelentett. Az a kérdés tehát, hogy ebben az időszakban Nyíregyháza hol helyezkedett el a városok rangsorában, tudott-e előrelépni.

A 19. század végén és a 20. század elején Nyíregyháza többször megkísérelte a törvényhatósági jogú városi státusz elérését. Először a millennium idején, azután 1907-ben, harmadszor 1917-ben.21 Ezzel a ranggal ugyanis a város kiszabadult volna a megye fennhatósága alól, s a megyékkel azonos jogokat

20 BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. 86.

21 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, V. B. 77. Nyíregyháza rendezett tanácsú város (1929-től megyei város) polgármesterének iratai, 1872-1950, III/864. 1906. (a továbbiakban SZSZBML, V. B. 77.111/864. 1906.)

268