Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Bánszki Hajnalka: Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai
Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai hatalmas karral támogatni képes; de ha csak az ifjúság önkényére hanyatlik az egész do- log, úgy sikert várni nem lehet. "5 Sikeres volt viszont az a munka, amelyet a kisdedóvó megalapításáért folytatott. 1843-ban névtelen levéllel fordult a város tanácsához, amelyben kifejtette a kisdedóvó létrehozásának szükségességét. „ Tervezés a Nyíregyházán alapítandó kisdedóvó intézet tárgyában" címmel pedig a pénzügyi feltételek megteremtésére is kiterjedő tervezetet nyújtott be. Az óvoda végül 1846-ra létrejött, ugyan nem teljesen Nagy Sámuel tervei alapján, de elsősorban az ő szervezőerejének köszönhetően.6 Harminc év tanítói munkája után, 1861-ben megkapta a népiskola igazgatói székét, amelyet nyugállományba vonulásáig, 1875-ig megtartott. Fia életrajza alapján tudjuk, hogy tudományos munkát is végzett. Huszonegy oktatásról, nevelésről írt kéziratát foglalta kötetekbe, amelyek későbbi sorsát, mai fellelhetőségét sajnos nem ismerjük. Fia szerint írásai fő mondanivalója az volt, hogy a kétnyelvű oktatás nem mehet az anyanyelv rovására. A Miklósffy-féle Történetkönyvben is közreműködött. Ez, az evangélikus gyülekezet levéltárában őrzött kötet7 Nyíregyháza város és az evangélikus gyülekezet történetének egyes epizódjait foglalja össze. Nyíregyháza történetére vonatkozóan különleges forrás Nagy Sámuel vegyes nyelven írott krónikája, amelyet szintén az evangélikus gyülekezet levéltárában őriznek.8 A könyv fedőlapjának belső oldalán található ex libris alapján feltételezhető, hogy a könyvet 1831-ben kezdte írni.9 A benne szereplő anyakönyvi adatok 1877-ben érnek véget, így 1877-1878 körül fejezhette be az írást. A munka több részből áll, amelyeket valószínűleg különböző időben jegyzett le. Erre több dolog is következtetni enged. Egyrészt az egyes fejezetek között több üres oldalt is hagyott, talán azért, hogy folytathassa, másrészt javítgatott a leírtakon, kiegészítette, áthúzta a szavakat, mondatokat. A tinták színéből és a különböző írásképből is kitűnik, hogy az egyes részek lejegyzése között akár több év is eltelt. A könyv első részében Nyíregyháza történetét foglalta össze a betelepítéstől kezdve 35 fejezetben 78 oldalon keresztül szlovák nyelven. Ebben az evangélikus felekezetet érintő történéseket vette sorra, pl. lelkészek kinevezése, 5 „Történetkönyv mellyben a nyíregyházi evangelika ekklésiának XIX-dik századtól kezdve évenkénti történetei - Miklósffy Sámuel által szerkesztve és Nagy Sámuel és Mihályik Mátyás által írva.” NYEL, E/5/1.290. 6 Lásd bővebben SZABÓ József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5-6. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 107-128. 7 NYEL, E/5/1. 8 A könyvben való tájékozódást elősegítendő a mellékletben közöljük a könyv tartalomjegyzékének magyar fordítását, megjelölve az egyes fejezetek nyelvét. 9 Nyíregyháza város történetének krónikája az 1753-ik évtől. NYEL, E/5/2. 255
