Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Kujbusné Mécséi Éva

1891-ben kiadatta Emlékezés a múltra c. könyvét, amelynek bevételét a szoborra ajánlotta.55 A hét évig tartó gyűjtés során, amelynek szervezésére szoborbizottság alakult, adakozott a város lakossága mellett több vidéki földbirtokos (pl. Bessenyei László, Kállay András), néhány megyebeli egyesület és az MTA tagjai is.561898. január 21-én báró Feilitzsch Bertold főispán pártfogásával megalakult a Szabolcsvármegyei Bessenyei György Művelődési Kör, amelynek célja a „Bessenyei-kultusz ápolása és ennek megfelelően a Kör működési területén az irodalomnak, művészetnek, tudománynak művelése" volt.57

Kallós Ede Bessenyei-szobra 1899-re készült el. A sok vendég jelenlétében tartott avatóünnepségre az alábbi plakáttal hívták a városlakókat.58

55 Az 1892-ben Budapesten alakult Szabolcsmegyei Kör a fővárosban tanuló diákok számára azzal a céllal rendezett bált, hogy a bevételt felajánlja a szoboralap javára.

56 1 894-ben, amikor 15 ezer forint összegyűlt, akkor írták ki a pályázatot a Nyírvidékben. A 16 pályázó közül a győztes Kallós Ede lett, aki elkészítette a vármegyeháza bejáratánál lévő két fülkébe Szent István és Szabolcs vezér szobrát is. Lásd BÁNSZKI, 1986. 9-10.

57 GALAMBOS Sándor: Az egyesület mint városi társadalomszervezö erő. A Szabolcs-vármegyei Bessenyei Kör

példája. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 2005. 4. sz. 458—466.

58 SZSZBML.V.B. 77. XIII. 380/1899.

248