Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Kujbusné Mécséi Éva

A 19. század második felében az építkezés mellett felpezsdült a helyi társadalmi élet is: kulturális, gazdasági, vallási egyletek, egyesületek, alapítványok jöttek létre.401893-ban színházépítő részvénytársaság alakult, amely a következő évben felépítette a 450 személy befogadására alkalmas kőszínházat.41

NYÍREGYHÁZA

RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROS

TÉRKÉPE

1890

Xátcpúletdi^

1. Városi palota,

L üdr kaik, pitbá/ucL X Qor. kaJÍL. lejnpln m.

•h Üaroshixtja, s. fiagy uendégtó Korona - Aj/

7. SiinPÓr

a. RániJuilK. templom.

9. Hóm. Kaáb.ptrPdiwj,

«X • • kántor**.

n Kir. törvhtysitk és bqhtxj n. Rrf. templom.. papLak rs iskola,

IX felső Lányiskola,

•% tv.iskoia, és poptoA »s. tv. templom.

*. ti/. paptaA.

Izr. templom és tskoo « La «tanya »-«. ír. 6*o/aft 2a Ív. főgimnázium 21 to’sbórton épület IX l&'ros* kórház

40 Részletesen lásd GALAMBOS Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában. Nyíregyháza, 1996. (a továbbiakban GALAMBOS, 1996.)

41 Az Rt. 1899-ben feloszlott, a színház épületét az egyik részvényes, Nyíregyháza város vette át. A színház történetéről lásd MARGÓCSY József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893. Budapest, 1990.

244