Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században
Kujbusné Mécséi Éva A városháza mellett nyitották meg az első patikát, és szomszédságában működött egy mészárszék is. Nem messze volt tőle a vármegyei „ispitály". A tér déli sarkán állt az urasági csűr, amelyik a templom megépültéig evangélikus imaházul is szolgált. Lebontását követően a telek a római katolikusoké lett. A centrumot a földesuraitól való 1824-es teljes megváltakozás utáni években a központot alkotó tér torkolatában kialakított piaccal bővítették,16 valamint a betegek ellátására 1833-ban közadakozásból négytermes kórházat is építettek. Ennek fenntartási költségét a kórházi alapban lévő pénzek kikölcsönzéséből befolyt kamatokból fedezte a városkassza.171835-ben adott engedélyt az elöljáróság a sokáig fölöslegesnek tartott második gyógyszertár felállítására. Az egészségügy szempontjából egyrészt fontos volt a városszéli erdő örök- váltság utáni tulajdonba vétele, ahol erdei sétautakat alakítottak ki és 1827-ben megépítették a fürdőházat. Másrészt az egészségre káros anyagokkal dolgozó tímároknak, valamint a büdösséget árasztó repcemalomnak a lakótér perifériájára, a város szélére telepítése sokat javított a levegő tisztaságán. Az 1849-ben kezdett mocsárlecsapolás is többek között ezt a célt szolgálta. Az egészséges ivóvízhez való jutás érdekében 1851-től többször kísérletet tettek jó minőségű vizet adó kút fúratására is - ekkor még sikertelenül. A megtelepülés évétől volt néhány kocsma és bolt a településen. Számuk a lakosság gyarapodásával nőtt. 1837-ben épült fel az ún. Koronaház, amelyben már egymás mellett több üzlet is helyet kapott. 1837 után, a privilégiált mezővárosi cím elnyerését követően a jogállásváltozást, az országosan is ritka státuszt a külső megjelenésben is igyekezett hangsúlyozni a város vezetése, ezért 1842-ben újabb, korszerűbb városházát terveztettek Povolny Ferenc debreceni építőmesterrel. Ekkor a „földszintes városban" már néhány tehetős lakos igyekezett a központ közelében városias házat építeni, portát kialakítani. Súlyán Józseféknek pl. emeletes házuk volt, ezt örökítette az özvegy 1843-ban utódaira.18 A szellemi „pallérozódásra" 1832-ben megalakult a Magyar Olvasótársaság, majd felépült a Kaszinó, amelynek könyvtárába országos lapokat is járattak. 16 Az 1834-ben kialakított piac helyén ma a római katolikus templom áll. 17 1898-ig, az új közkórház felépítéséig működött. Helyén 1901-ben szegényházat emeltek. 18 Nyíregyházi testamentumok (1789-1848). Forrásválogatás. Vál., bev. KUJBUSNÉ MÉCSÉI Éva. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1995. 230. 236
