Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században

Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai... is betöltötte. Az említett 1599-es látképen látható a városi iskola négyszögletű épülete. Az iskola a templomtól északra feküdt, a mai út helyén. Épületét már 1599 előtt fa cölöpsorral erősítették meg. Az oszlopsor elzárta a teret, körbehatá­rolta az iskolaudvart és valószínűleg védelmi célokat is szolgált. Fenntartása a középkortól kezdve a plébániához tartozott, amelynek patrónusa a város volt, amely az iskolaépület fenntartásáról gondoskodott. Számos információ talál­ható az iskoláról a már említett egyházi jegyzőkönyvekben. Az iskola épülete kőből készült. Jelentős tatarozásra 1611-ben került sor. Az iskola a 17. században fokozatosan beilleszkedett a több épületből álló komp­lexumba. Az építkezés szakaszai ez idáig kevésbé ismertek. Az 1614-es adatok alapján tudható, hogy legalább négytermes volt. A legérdekesebb adat a 17. század 40-es éveiből maradt ránk. Ebben az időszakban többször is „a nagy is­kolaiként említik és az épület legalább egy tanteremmel bővült. Az iskolai ter­mekben táblák voltak és egy, a könyvek számára fenntartott rész. Az iskolához tartozott a rektor kamrával és falazott pincével bíró lakása. Az 1636-os források szerint az iskolának (legalább) hat ablaka volt, és ahogyan a templom környéki más épületeket, úgy ezt is zsindellyel fedték be. A17. század első felében való­színűleg három kályha fűtötte. Az épületben kapott helyet a messzebbről szár­mazó diákokat ellátó alumneum (kollégium) konyhája. Higiéniai és esztétikai okokból az iskola épületét fehérre meszelték. A me­szelést gyakran - mint valószínűleg a legolcsóbb munkaerő - az ispotály gon­dozottjai végezték. Néhány feljegyzés arról is fennmaradt, hogy velük takarít- tattak. Hasonló munkákkal segítettek a szegényebb diákok is, vagy 1639-ben például koldusok hordták a meszet. A tűzifát nagyjából minden évben egy­szerre szállították be az iskolába. 1625-ben - régi szokás szerint - két fuvar fát vásároltak. Ez karácsony körül történt, ezért ezt roráte22 fának is hívták. A tanítás magas színvonaláról tanúskodik a zólyomi lakosság széles rétegének műveltsége, a magánkönyvtárakról fennmaradt számos adat és a végzett diá­kok nagy száma, akik külföldi egyetemeken folytatták tanulmányaikat - ehhez a városi magisztrátus is nyújtott támogatást. A városi iskola 1708-ban, Rákóczi seregének visszavonulásakor égett le ismét. A felújítás után a templom mellett működött 1780-ig, amikor épületében a városi ispotályt is helyezték el. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a zólyomi polgárok köz- és magánéletét jelentősen meghatározták a közintézmények, amelyek működésé­re is viszonos hatással volt a városlakók életszemlélete, műveltségi szintje. 22 Aranyos vagy angyali mise. A roráte elnevezést a téli ünnepkör egyik, ószövetségi szentíráson alapuló énekének kezdő soráról kapta, amelyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super / Harmatozzatok egek onnan felülről. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom