Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században
Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai... volt. A számadáskönyveket, amelyeket a templomszolga vezetett, a város választott tisztségviselői, a presbiterek ellenőrizték. A templom volt a vallási élet központja. Zólyomban számos kiemelkedő, irodalmi stílusban író lelkész volt. A lelkészeken kívül több prédikátor is működött a városban. A plébánia tanítót, orgonistát, harangozót és más alkalmazottat is tartott, akik a templomot körülvevő lakóhelyiségekben éltek. A valaha valószínűleg igen gazdag plébániai könyvtárból mára csak néhány példány maradt fent. Számos jelentős személyiség nyugszik a kriptákban, családi sírboltokban vagy a városi temetőben. A templomban fennmaradt néhány reneszánsz epitáfium.19 Több, a templomra testált hagyatékról van tudomásunk. A gyászistentiszteletek része volt a városi diákok éneklése és harangjátéka. Az ebből befolyt adományokat az iskolai céljaira fordították. A templom mindennapi szükségleteiről a helybeli mestereken kívül az ispotály gondozottjai is gondoskodtak. 1611 után a megrongálódott templomot helyreállították. Az építési munkákon túl felújították az orgonát, új keresztelőkutat és új oltárt emeltek - az utóbbi a 18. századi rekatolizáció során elpusztult. Egy 17. század eleji feljegyzés szerint egy villám „csodálatos módon" ledöntötte a keresztet a templomtorony tetejéről. A18. század utolsó harmadától a zólyomi evangélikusok sikertelen küzdelmet folytattak plébániájuk megtartásáért, amelyet erőszakosan megszüntettek és - rövidebb időszakoktól eltekintve - a türelmi rendeletig nem állítottak helyre. A városháza A városháza a középkortól lett a városi élet központja. Az egyedülálló módon a plébániatemplom sekrestyéjéhez és hajójához kapcsolt épületet valószínűleg a 14-15. század fordulóján építették, a földszinten a templommal kapu kötötte össze. A templom mellett a középkorban egy fatorony állt, amelyen a város óráját is elhelyezték. A sekrestye a korai időszakban a városi kincstár szerepét is betöltötte, a középkorban minden bizonnyal itt őrizték a városi levéltárat is. A városháza emeletén már a középkorban megépítették az üvegablakokkal díszített reprezentatív tanácstermet, amelyet a mellette lévő termekből cserépkályhákkal fűtöttek.20 1575-ben a város jegyzője, Itál Péter a tanácstermet átépíttette. Ennek emlékét a bejárat mellett a terem falára helyezett emléktábla őrzi. Az 1599-es látkép a városházát reneszánsz stílusában ábrázolja. A tanácsteremben ülésezett a városi tanács, itt választották az elöljárókat, bíráskodtak és számos ünnepséget tartottak. A helyi társadalom különböző csoportjainak 19 díszes keretű sírkőlap 20 RAGAÖ, 2008. 199-209. 225
