Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században
Radoslav Ragac olyan új generációja nőtt fel, akik a város középkortól a jelenkorig tartó történelmét több aspektusból és széles spektrumban vizsgálják. Néhány éve elkezdték a város főterének régészeti-történeti szempontú feltárását, jelénleg pedig egy újabb jelentős projekt van folyamatban: a várostörténet többkötetes monográfiájának összeállítása. Zólyom már a tatárjárás előtt, valószínűleg 1238-ban megszerezte a városi privilégiumot.4 Középkori történelme a város felett magasodó, a 12. század elején épült királyi várhoz kötődik. A várat az ún. Szlovák Kapu északi kiszögellé- sén és a Garam mentén, valamint a Korpona folyó völgyén keresztül vezető régi kereskedelmi királyi út (via regia) metszéspontjában emelték, és a 12. század végéig a valószínűleg a nagymorva időkből származó Neresnicánál5 épült erőd védelme alatt állt.6 A Szalatna és a Garam folyók mentén fekvő szláv településekből fokozatosan létrejött a váraljai hóstát, ahol - feltehetőleg - a kézművesipar és a kereskedelem összpontosult. Hozzá kell tenni, hogy a zólyomi privilégium azért is egyedülálló, mert a helység nem a telepesek (hospesek) érkezését követően kapta, hanem az ott élő lakosoknak (populi nostri) adományozták. A középkori város azonban csak a német telepesek megérkezését követően, a Szalatna árterének magasabban fekvő területén épült királyi vár és a korai gótikus stílusú Szent Erzsébet templom körül szabályosan kialakított nagy kiterjedésű téren alakult ki. Zólyom életének egyik kevésbé ismert időszaka a 16-17. század. Fő forrásbázisa Zólyom város magisztrátusának iratanyaga, amely egy viszonylag nagy kiterjedésű fond: jegyzőkönyveket, számadáskönyveket, egyházi anyakönyveket, okleveleket, levelezéseket és más iratanyagot foglal magába.7 A környező városok fondjai ugyancsak tartalmaznak Zólyomra vonatkozó iratokat. 1526 után a zólyomi polgárok hétköznapi életének meghatározói a törökkel folytatott harc, a reformáció, majd az ellenreformáció voltak, illetve az az országrészek közötti politikai viszálykodás, amely a nemesség többszöri felkeléséhez vezetett. A városlakók élete csak 1711 után vált nyugodtabbá. A16. század közepétől a város a török fenyegetettség elől várfalak közé zárkózott, így a középkori külvárosok a központtól fizikailag is elszigetelődtek. 4 JUCK, Lubomír: Vysady miest a mesteéiek na Slovensku I (1238-1350). Bratislava, 1984. No. 4/36. 5 Ma a város része, a központtól 3 km-re délre a Javoria-hegység völgyében. 6 MÁCELOVÁ, Marta: Príspevok k stredovekému osidleniu Zvolena. In: Archaeologia historica 14. 1989. 171 — 180.; MÁCELOVÁ, Marta: Praveké a víasnostredoveké osídlenie. In: Zvolen, monográfia k 750. vyroéiu obno- venia mestskych práv. Zost.: Vaniková, Viera. Martin, 1993. 31-38. 7 Státny archív v Banskej Bystrici, poboéka Zvolen, fond Magistrát mesta Zvolen 1323-1922 (1934) (a továbbiakban §A BB-pob. Zv., f. MZ) [Besztercebányai Állami Levéltár Zólyomi Fióklevéltára. Zólyom Város Magisztrátusa, 1323-1922 (1934)]. 222
