Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Rákócziak kora - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései
Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései Debreczeni Mária 1709-ben lett Eötvös Miklós szatmári nemes, a Károlyi család uradalmi tisztségviselőjének második felesége, akit öt gyermekkel ajándékozott meg. Eötvös 1697-ben szatmári szolgabíró, 1706-ban Rákóczi hadbiztosa, az 1710-es évek első felében pedig alispán volt. Eötvös Miklós a felesége családjának zálogban levő birtokait, amelyek egykor Debreczeni Tamás kezén voltak, visszaváltotta. így sikerült 1712-ben megszerezni a pálfalvi uradalmat, a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult Pál- falvát a hozzá tartozó hodosi, amaci, ombodi és egyéb részbirtokokkal, az er- dődi szőlőkkel. Később házat építettek Pálfalván, amely Eötvös végrendelete szerint feleségét, Debreczeni Máriát élete végéig megillette.27 Debreczeni Mária 1764-ben Pálfalván halt meg, az ombodi református templomban temették el. A Szatmár megyéből indult és oda sok szállal kötődő Debreczeni Tamás az erdélyi fejedelmek vezető gazdasági szakembereként párját ritkító karriert futott be. Jelentős befolyást gyakorolt az erdélyi és felső-magyarországi gazdaság- irányítási módszerekre, a fejedelmi bevételek növelésére. Szerepe volt az erdélyi területeket magyarországi vármegyékkel kiegészítő fejedelmi hatalom gazdasági stabilitásának megteremtésében. Élete nagyrészt a Tokaj, Gyulafehérvár, Sárospatak határolta térben zajlott, amelybe beletartozott a szülőföldet és otthont jelentő Szatmár megye is. 27 KOVÁCS Ágnes: Egy kelet-magyarországi karriertörténet: Eötvös Miklós pályája, http://tortenelem.ektf.hu/ efolyoirat/04/kovacs.htm_2011. aug. 5. 19
