Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szabó Géza: Egy sikertelen kísérlet Nyírbátorban az adósságcsapda megszüntetésére az I. világháború idején

időben a város tulajdonában lévő földek az értéküknek még az 1,5 %-át sem jövedelmezték.

10 A bérlet összegét nehéz is volt reálisan kiszámolni. A föld értéke Bátorban, a kialakult helyzet miatt inkább csökkent, és sem keresleti, de még kínálati piac sem működött. A kötött gazdálkodáson kívüli terület alig volt, abból is inkább mindenki szabadulni igyekezett. A hagyományos gazdálkodási rendszerből való kilépéshez „helyettest" kellett találni, aki átveszi a haszonbérletet, ezt a „helyettes-állítást" időnként mellőzték is, így sok elhagyott föld volt (plusz a kb. 500 hold megművelhetetlen terület). A legfontosabb azonban az, hogy a városvezetés ezer szállal kötődött a bátori földhasználati rendszerhez, annak hasznából gazdagodott, így az lett a legfontosabb érdeke, hogy a község földterületeit ne adják el. A városgazdálkodást elemzők többnyire vagy az eladást, vagy a szabad kisbérletek rendszerére való áttérést javasolták. Ennek a legfőbb akadálya a belügyminiszter szerint is a városvezetés, „ melynek túlnyomó többsége a város ingatlanainak bérlője, a szakértők által megállapított rendezési terv keresztülvitelére komolyan nem törekszik. "

11 A bérleti díj összege önmagában sokféle aspektusból értékelhető. 40 évre tekintélyes, megfontolásra érdemes összeg, az egyévi hányada viszont a város adósságainak csupán töredékét fedezné. Ezt érezhették is az előzetes egyeztetésen a felek, ugyanis a javaslat egy többféle értelmezést is magában rejtő passzussal erősíti azt a látszatot, hogy az ajánlat már rövid távon is vonzó lehet a községnek. „ Óvadék címen egy évi bérösszeg lesz készpénzben elhelyezendő, mely után haszonbérlő 4 % kamat megtérítésre jogosult. Ha és amennyiben az óvadék valamelyes szerződésbeli kötelezettség fedezésére akármely részben felhasználtatnék, azt haszonbérlő a bérbeadó felhívásától számított 8 nap alatt köteles az eredeti összegére kiegészíteni. "

12 Alaposabb elemzéssel ki lehetne mutatni, hogy az ajánlat alább következő részletei a községre is rónak terheket, amelyeket a javaslat természetesen csupán vázlatosan fogalmaz, nem összegszerűen. Az azonban biztos, hogy az óvadék letétele inkább látványos volt, mint funkcionális értékű, mégis kiemelendő ez a passzus amiatt, hogy látszólagos nagyvonalúsága, ködössége hűen tükrözi a teljes javaslat jellegét: A Boni minden pontban igyekezett magát jogilag, pénzügyileg lefedezni, a község pedig kereshette volna az igazát. A bérbevevő vállalta, hogy a haszonbér összegén túl fizeti az ingatlanok állami egyenes földadóját, az összes kiszabható kincstári illetéket, a felépítendő épületek biztosítási díjait, a vízszabályozással kapcsolatos költségeket. Ezek egy részét törvények írták elő, másik részüket más helyeken részletezi a tervezet: a csatornák, hidak létesítésének engedélyeztetéséhez (és költségeihez) a község is hozzájárul. És szerényen húzódik meg egy 10 SZSZBML, V. 375. 1917. április 13. jkv. 11 Idézi SZABÓ, 1999. 137. 12 SZSZBML, V. 375. 1916. július 7. jkv. 4. pont