Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

kiadását, mert a pálinkacefrét (braha) használja sertései hízlalására, „sok ízben tett hívséges szolgálattyáért" megkapta a lehetőséget. A nagyalmási protocollumba azonban beíratták, hogy „senkinek őexcel'lentiája uradalmában pálinkát főzni nem szabad, hanem akinek őexcellentiája instantiára megengedi". Fogarasi kénytelen volt a főzött pálinkát az uradalomnak megvételre felajánlani, akinek a számtartó minden kupáért 16 krajcárt Fizetett. Kiss Boldizsár udvarbírónak azonban csak három hónapra lehetett a pálinkafőzést engedélyeznie, s gondosan ügyelnie kellett arra, nehogy a prédikátor másnak átadja a sisakot, vagy az uradalombélieknek árulja a kifőzött pálinkát.

83 A grófnő Bilakon is megkérdőjelezte a szász pap boreladását, de amikor 1794 februárjában Ramutzai Miklós a kocsmárolás beszüntetéséről értesítette, realitásérzékét jól tükröző megjegyzést fűzött megbízottja leveléhez: „ Talán a szász pap nem azért szűnt meg árulni, hogy tiltattuk, hanem hogy elfogyott a bora. "

84 A grófnő a bevételek növelése érdekében kísérletet tett a serfőzés meghonosítására is. Hatfaludi Ferenc már 1759-ben úgy vélte, hogy nem kellene késni „a ser és égettborfőző embert bár régen elküldötte volna nagyságod"^ A kezdeményezés sorsáról kevés információnk maradt, de 1782-ben Boér István a kezdeményezés kudarcáról számolt be: „ Beszéltem a szamosfalvi serfözövel is, ...de azon terhes conditióra nem igen akarja magát resolválni, kiváltképpen azért, hogy gróf Haller János úr őnagysága részéről is mindgyárt praetendálnának annyit az excellentiád példájára. "

86 A családi levelezés egyértelműen azt tanúsítja, hogy a szőlőmüvelés és a bor forgalmazása - több generáción át - meghatározó területe volt az erdélyi Csáky család 18. századi gazdaságának. Csáky Istvánt és utódait nemcsak a szőlőbirtokok megszerzése és a boreladásból származó haszon érdekelte, hanem nagy gondot fordítottak a szőlő müveltetésére is. A családtagok sorában Csáky Borbála mellett Csáky Kata grófnő is különös gonddal kísérte figyelemmel az uradalmaiban folytatott gazdálkodást, s utasításaival, elvárásaival és igényeinek megfogalmazásával folyamatosan igyekezett jobbítani, változtatni azt, megalapozva ezzel utódainak gazdálkodási lehetőségeit. 83 Fond Jósika, No. 661. 337. A sisak a pálinkafőző üst meghatározó része, a rajta lévő két csövön távozik a párlat az üstből, s jut a párlatot összegyűjtő edénybe. Sisak nélkül a prédikátor nem tudta elkészíteni a pálinkát. Az instructiót a grófnő válaszlevele alapján Domokos Ferenc praefectus írta alá. 84 Uo. 340. 1794. február 13-án, Bilakról küldött levél. 85 Fond Jósika, No. 661. 17. 86 Fond Jósika, No. 661. 188-189. 1782. február 26-án, Kolozsvárról írott levél. Boér nem vetette el teljesen a megvalósulást, a további levelekben azonban már nem esett szó a serfőzésről: „ Mindazonáltal van reménységem, hogy ha nem annyira is, de kevesebbre resolvállya talám magát. " Haller János Csáky Kata nővérének, Csáky Borbálának és Haller Györgynek a fia volt. Fond Jósika, No. 662. 73-74. Csáky Kata levele lányához 1782. július 6-án. Szamosfalván a boreladásból 100, és a pálinkaforgalmazásból is 100 forint származott, de még 100 forint kocsma bevétellel is számoltak.