Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

az udvarbíró, 8 s ez a számadás szerint 600 csebernyit tett ki. 1758-ban viszont éppen ellenkezőleg, a rossz termést jelentette Cseh Sándor a magyarországi ághoz tartozó Csáky Antalnak: ,, Margittán a ragya károsította, Siterben a jég verte el" a szőlőt.

29 A Csáky birtokon 1763-ban a majorság termése 246 cseber és 15 icce volt, a dézsmaként beadott 101 cseber és 20 iccével szemben.

30 A „körösszegi, adorjáni és margittai" Csáky birtokon az erdélyi családok birtokossága idején figyelhető meg a szőlőterület számottevő gyarapodása. Amikor 1759-től a Bihar vármegyei „universalis" urbárium lehetővé tette a robotnapok növelését, Haller György és felesége (Csáky Zsigmond idősebb lánya), Csáky Borbála élt ezzel a lehetőséggel.

31 A robotnapok egy részét irtásokra fordították. Ennek eredményeként 1766-ban a margittai Nagy hegyen és a Mondra hegyen 540 vonás forintra becsülték az új szőlőket, s 58 forintra a „palántát".

32 1767 májusától Komis Mihály kolozsi, majd bihari főispán lett az uradalmak új zálogbirtokosa. A szőlőtelepítésre alkalmas irtások létesítése tovább folytatódott. 1784-ben egy újabb becsű alkalmával már kb. 5 500 rénes forintra értékelték az összes irtást, ennek azonban jelentős része nem szőlőfold, hanem szántó (Körösszeg, Berekböszörmény, Siter) vagy kaszáló (Margitta)'volt. Berekböszörményben a Göngör nevű szőlőskertben felerészben maguknak dolgoztak a jobbágyok, felerészben az udvarbíró utasítására az uraságnak. Margittán a Kálvária hegyen lévő új szőlőt 252 rénes forintra értékelték, ugyanakkor a hegyen lévő régi szőlőben 200 forintnyi kárt állapítottak meg. Szarkón egy 1 700 forintra értékelt örök szőlője volt a grófnak, de foglalás útján ezt tovább bővítette. Tisztjei ugyanis a bor tiltott eladásáért szőlőföldeket foglaltak el: egy Kiss Mihály nevű embertől 50 vonás forint, egy Nyolika nevűtől pedig 80 vonás forint értékben. Kornis gróf zálogbirtokosságának 16 éve alatt az uradalmakban hat kocsma, Szalárdon pálinkafőzőház, Szarkón vendégfogadó, Margittán a Kálvária hegyen egy új borház, a Rózsa oldalon szüretelőház és a Pusztai nevű fogadóház épült fel.

33 Kornis gróf volt az, aki lehetőséget teremtett a robotkötelezettség egy 28 MOL, P. 72. - Csáky család Kassai levéltára. Fasc. 326. - Adorjáni és margittai uradalom (Bihar vm.) Fasc. 327. - Margittai uradalom (Bihar vm.) (a továbbiakban Fasc. 326. No. 11.(1742) és Fasc. 327. No. 19. (1750) 29 Uo. Fasc. 327. No. 13. 1758. augusztus 12-én Margittáról Kassára írott levél 30 A Károlyiak kéci birtokán egy 1768-ból fennmaradt elszámolás szerint a majorsági és dézsmabor százalékos aránya 68:28 volt, vagyis az uraság saját bora háromszorosa volt az azévi dézsmabornak. 31 A bihari birtok Csáky Borbála és férje, Haller György zálogbirtokaként került vissza az erdélyi ághoz. Fond Jósika, No. 678. (1759. július 1 -én, Nagyváradon kötött megállapodás) A megyei közgyűlés protocolluma őrizte meg az universalis urbárium 12 pontjának latin nyelvű szövegét. A vármegye 1759. május 7-én kezdődő gyűlésén hirdették ki, s a nemesség február 10-én jóváhagyott előterjesztésére épült. HBML, IV. A l/a. 15. k. (1759) 32 MOL, P. 71. Fasc. 4. No. 50. A Takács János margitai főbíró vezetésével végrehajtott becsű a szerzett és „építtetett" szőlőkre egyaránt kiterjedt. A robot nagysága ekkor emelkedett kétszeresére, azaz 14 napra, amely az ország más vidékein korántsem számított volna magasnak. 33 Uo. Berekböszörményben 90 napot irtottak, Kajcsa Mihály udvarbírósága idején, Körösszegen 130 napot. Siterben 160 ember művének mondták az irtásokat, mintegy tíz helyszínen, s 2934 forintra becsülték azokat. Az urasági földek száma nem megállapítható. Siterben Illyés István számtartó a kismarjaiaknak adta el az erdőt, ahol az irtás történt, s ahol 55 napszámos dolgozott. A siteriek maguknak a Szent Mihály nevű hegyen irtottak, s azt telepítették be palántákkal.