Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Lakatos Sarolta: „Csak az emlék maradandó”. (Vásárhelyi Vera) Emlékképek Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera életéből

kitartás, ugyanakkor menekülés az élet kiábrándító valósága elől a képzelet világába. Ezzel együtt hitte és tudta, hogy az élet nagy felelősség és csodálatos ajándék, amit nagyon meg kell becsülni. így élte életét. Elbeszélései mindezeket kiválóan visszatükrözik. Fiai ahogy cseperedtek, egyre több szabad ideje lett. Majd még több, amikor férje úgy döntött, hogy a családi hagyományok szerint a fiait bennlakásos (svájci) intézetben taníttatja. Anyai szíve azonban sohasem tudta elfogadni, hogy András és Miklós gyermekei csak az iskolai szünetekben lehetnek ezentúl az ő védőszárnyai alatt. 1951 márciusában nagy boldogság érte, álláshoz jutott az Actio Catholicában, titkárnő lett. Báró altorjai Apor Gábor

8 karolta fel. „Apor egy angyal, ilyen jóságot még én életemben nem láttam. Amit mindnyájunkért tesz, ez fantasztikus, nem riad vissza soha semmi áldozattól, szeret minket, segített rajtunk - mindezt kevés szóval, szívből. " - írja 1951. június 24-én. 25 éven át dolgozott a Katolikus Szemlénél szerkesztőként Békés Gellért író és teológus, főszerkesztő mellett, és az olasz rádió magyar nyelvű stúdiójában is munkát kapott. A családi gének „dolgoztak benne", mert egymás után kezdte írni s publikálni elbeszéléseit, döntően a Katolikus Szemlében, de írt a Szivárvány, az Új Hungária, az Irodalmi Újság, a Krónika, a Nemzetőr emigráns lapokba is. Elismert írónő lett. 1962-ben Rómában jelent meg a Katolikus Szemle kiadásában a Keserű babér c. novelláskötete, 1974-ben szintén Rómában a Fondor magány c. novelláskötete (magánkiadásban), 1978ban az Újváry Griff kiadásában Münchenben a Fogyó holnapok c. novelláskötete, majd 1988-ban Rómában magánkiadásban a legnagyobb közönségsikert hozó, Skorpió hava c. önéletrajzi írása, a gyermekkoráról. 1978-ban Sík Sándor irodalmi díjban

9 részesült a Fondor magány c. novelláskötetéért, különös tekintettel a Bettina c. elbeszélésért. Az 1990-es évek közepén magánkiadásban még két írását jelentette meg: Olvadó jég kezemben az idő; Naplótöredékek olaszországi életünkről (Róma, 1995), valamint a Csupán az emlék maradandó. Gondolatok Rónay György: A kert című verseskötetének olvasásakor (Róma, 1996). Elsődlegesen a Katolikus Szemlében harmincnál több recenziója jelent meg, Alexander Lénárt, Ferdinándy György, Rónay György, Márai Sándor, Vadnay Zsuzsa, Saáry Éva, Tollas Tibor, stb. műveiről. Széleskörű levelezést folytatott, a nyugati magyar irodalom legkiválóbbjait barátjának tekinthette (Saáry Éva, Szabó Ferenc, Tollas Tibor, Vadnay Zsuzsa, Tűz Tamás, Csíky Ágnes Mária, Kabdebó Tamás, Vándor Györgyi, Fáy Ferenc, Cs. Szabó László stb.). 8 Báró altorjai Apor Gábor (*Sepsikőröspatak, 1889 - fRóma, 1969) a Monarchia összeomlásától 1944-ig a Külügyminisztérium alkalmazásában állt, dolgozott európai nagykövetségeinken is tanácsosi, majd nagyköveti minőségben. 1944-ben a német megszálláskor visszaadta megbízólevelét, és Rómában maradt. Támogatta a Magyar Actio Catholicát, a Katolikus Szemlét és az Anonymus Könyvkiadót. Magas rangú máltai lovag volt, a Rend nagykancellárja 1952-1958 között. Hagyatéka a Kállay Gyűjteménybe került. Testvéröccse a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Apor Vilmos győri megyéspüspök. 9 A Sík Sándor irodalmi díjat Rómában alapították a Katolikus Szemle munkatársai s barátaik. Az első díjat Fáy Ferenc kapta (1973), a következőt Lőkkös Antal (1974), a harmadikat Vásárhelyi Vera. A díj 1978 után megszűnt.