Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Vinnai Győző: Adalékok a Horthy-korszak igazgatástörténetéhez

ADALÉKOK A HORTHY-KORSZAK IGAZGATÁSTÖRTÉNETÉHEZ

1 A vesztes háború, a bukott forradalmak, a Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország szétesése következtében teljesen új helyzetbe került az ország. Térségünk 1919 tavaszától 1920 tavaszáig csehszlovák és román megszállástól szenvedett.

2 Szabolcsot a románok módszeresen kifosztották. Összeírták a gyárakat, gépeket, állatokat, terménykészletet stb., s hadisarc címén Romániába vittek minden mozdíthatót.

3 A román katonai parancsnok cenzúrázta a lapokat, s rendelkezett néhány közigazgatási kérdésben is. Ennek ellenére elég gyorsan visszaállították a magyar közigazgatást, Újfalussy Dezső nyugalmazott főispánt ideiglenesen megbízták a megye vezetésével és a törvényhatósági bizottság is megkezdte munkáját. Első ülésén Mikecz Istvánt alispánná, Virányi Sándort főjegyzővé választották.

4 A nyomor, a munkanélküliség, a közszükségleti cikkek beszerzése, a menekültek elhelyezése érdekében a bizottság hatékony beavatkozására, támogatására volt szükség. Szatmár megyét szintén román csapatok foglalták el. Itt azonban nem volt „szabad rablás", feltehetően azért, mert a románok azt gondolták, hogy a megye egész területe úgyis Romániához fog tartozni. Ezt támasztja alá, hogy Mátészalkán és a környező járásokban is megkezdték a román közigazgatás megszervezését. Román fő- és alispán kezébe került az irányítás. A karhatalmat román csendőrség gyakorolta, a pénzügyőrök is jobbára románok voltak. A megye törvényhatósági bizottsága első ülését csak a románok kivonulása után, 1920 májusában tarthatta meg. Ekkor a magyar kormány Péchy Lászlót kormánybiztos-főispánná nevezte ki.

5 Bereg megye északi részében csehszlovák közigazgatást vezettek be, a déli részeken kb. 24 községben pedig a románok által engedélyezett magyar közigazgatás volt. Bereg területei egymással érintkezni sem tudtak, s csak a csehszlovákok kivonulása után 1 A tanulmány egy hosszabb munka rövidített változata. Bővebben a témáról lásd: VINNAI Győző: Választások és önkormányzatok Szabolcsban 1919-1939 között. In: Tanulmányok. Választásokról és önkormányzatokról Szabolcsban (1848-1948). Szerk. Vinnai Győző. Nyíregyháza, 1994. (a továbbiakban VINNAI, 1994.) 61-99. 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. B. 401. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung. k. e. e. vármegyék főispánjának iratai, 1874-1949. 9. cs. (1920-1921) 3 SZSZBML, IV. B. 411. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung. k. e. e. vármegyék főispánjának iratai, 1870-1950, 7000/1920. 4 FÁBIÁN Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung vármegyékben az 1919-1929-es években. In: Helytörténeti tanulmányok, IX. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 201. 5 Uo. 207.