Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szabó Géza: Egy sikertelen kísérlet Nyírbátorban az adósságcsapda megszüntetésére az I. világháború idején

diktálták. Várható volt a fentebb említett tényleges előnyökön túl, hogy előnyös lesz a javaslat elfogadása a község hitelezőivel sűrűsödő tárgyalásoknál, de a hátrányok közül az is, hogy a fokozatos birtokkoncentráció felgyorsul, ennek minden gazdasági velejárójával, tovább nő a Boni befolyása a község gazdasági, politikai életére. Kiszámíthatatlan volt, hogy hogyan tudja az elöljáróság a község lakosaival elfogadtatni a leendő egyezséget. Eddig ugyanis a 90-es évek elejétől jelentkező enyhe lázongásokat, komolyabb vitákat mindig alkalmi érdekcsoportosulások kezdeményezték, a frontvonalak nem ugyanott újultak ki. A dilemma jellege sem volt már új a város vezetésének: a városi rang elvesztése óta legtöbbször nincs jó alternatíva, csupán azon vitázhatnak, hogy mi a kevésbé rossz. A Boni 1916. júliusi ajánlatát viszont a elöljáróság és a főszolgabíró is alkalmasnak látta arra, hogy megvalósítsák. A haszonbérlet biztos reményében az addig a Kispiricsén bérletet élvezőket értesítették arról, hogy 1917-ben már nem az övék a bérlet, mérnököt bíztak meg a terület térképezésére, a szeszgyár iránti engedélyt megkérték, a főjegyző többször felutazott az ügyben a fővárosba. Mindez azt látszik igazolni, hogy a község kezdeményezhette a tervet, a Boni csupán felkészülten válaszolt. A község sürgősen kezdi előkészíteni az egyezséget, de a tárgyalásokról, egyeztetésekről nem maradtak fenn források. Majd a községi képviselet 1916. október 19-i rendkívüli közgyűlésén a községi főjegyző bejelenti, hogy szeptember 22-én a főszolgabíróval megjelentek a Boni igazgatótanácsánál, ahol tudomásukra hozták, hogy „ ...a tervbe vett haszonbérlettől ... elállottak. Álláspontjukat azzal indokolván, hogy a közbirtokosság vezetősége egy memorandumban fejtette ki tiltakozó álláspontját a tervbe vett bérlet ellen, amely szerint a bérlet a községi lakosság anyagi romlását idézné elő"?

4 A községi képviselet nincs meglepve, a határozat a visszamondást sajnálattal tudomásul veszi, felszólíttatja a Bónit, hogy a fent említett községi előkészületi munkákra fordított kiadásait, 5.281 korona 54 fillért térítsen meg, mivel már október van, és a bérletet nem lehet a kisbérlőknek visszaadni. A felszólítás erélyességére jellemző, hogy a képviselet „a Boni ... belátására bízza ... miszerint a fentebb kimutatott 5.281 kor. 54 fül. tényleges károsodást miként kárpótolja a községnek... "

25 A közbirtokosság indokait ugyanúgy csupán rekonstruálni kísérelhetnénk meg, mint az elöljáróság közérzetét. A közbirtokosság ekkorra már a község módosabb gazdáinak érdekeit képviseli, akiket valóban érzékenyen érintett volna a Boni jelentős térnyerése, az elöljáróság pedig abban az illúzióban lehetett, hogy a terv sikertelenségéért sem a vármegye, sem a község hitelezői nem őket fogják felelőssé tenni.

26 Pedig, ha nem számítjuk azt, hogy a kialakult helyzet miatt is jelentős a község vezetésének felelőssége, a sokat 24 SZSZBML, V. 375. 1916. október 19. jkv. 2

5 Uo. 26 Az elöjáróság néhányszor hivatalosan is érvelt azzal, hogy a kialakult helyzetért nem csak ők hibásak. Felelősségre vonás, vagy a felelősök megnevezése viszont nem történt meg.