Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos társaság

A képviselőtestület által kiküldött bizottság 1865-ben tervezetet készített a társaság átalakítására, költségei enyhítésére, tárgyalásokat folytatott az Előfogatozási társaság vezetőivel. Alkudozás kezdődött a társulat új szabályzatáról, vagyonának felvásárlásáról, mígnem 1867 nyarán Zajácz József felügyelő a tanyai gazdák és a tagok nevében bejelentette, hogy a terheket nem viselik tovább, a társaságot megszűntetik.

32 A város megtiltotta, hogy működésüket azonnal beszüntessék, ugyanakkor lépéseket tett a Cúgos társaság épületeinek megvásárlása és földjeinek városi hasznosítása iránt. Az előfogatozás gondjainak megoldásában segített, hogy ezt a terhet 1868-tól pénzzel meg lehetett váltani. A Cúgos társaság felszámolása évekig elhúzódott. Hosszasan folyt kintlévőségeinek bírói úton történő behajtása - szerény sikerrel. Az 1874 februárjában tartott feloszlató gyűlésből kiküldött végrehajtó bizottság Palicz András elnökletével tíz év múlva, 1884ben adta át a kamatterhekkel négy és félezer forintra rúgó behajthatatlan kötelezvényeket az evangélikus egyház gondnokságának.

33 Az 1850-es átszervezés és bővítés után megváltozott és a korábbinál kedvezőtlenebb viszonyok közé került az Előfogati társulat. Egysége megbomlott, saját tagjaitól sem tudta behajtani a tartozásokat, ami végül ellehetetlenítette működését. Mégis, fennállásának évtizedei alatt a Cúgos társaság (és utódja) fontos, nélkülözhetetlen feladatot látott el: elvégezte a Nyíregyházára kirótt közfuvarozást. A tanyákon élő gazdák közös érdek sarkallta összefogása révén, a város támogatásával működött. A forspont kiváltása növelte a gazdaréteg életének kiszámíthatóságát, munkájának hatékonyságát, elfogadhatóvá tette a tanyára költözést. A társaság szakszerű, kiegyenlített szolgáltatást nyújtott, tevékenysége Nyíregyháza fejlődését is szolgálta. 32 Uo. 1867. 33 Uo. 1884.