Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Bene János: Polgár 1848-1849-ben

észlel azt a Közbiztonsági Választmánynak azonnal jelezze. Ugyanazon a napon Péchy alispán gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz intézett levelében katonaságot, legalább két század gyalogságot kért a megye lecsendesítésére, s ismét csak a Polgáron tapasztalható zavargásokkal érvelt: a „majd 6000 népességű Polgár helységünk lakosai földes urukkal körül belül 20 évektől követelt hajdúságuk miatt folytatott, s többször katonai erővel korlátozott villongásuk jelenleg nagyobb tűzzel, kiszámíthatatlan következésekkel üthetvén ki. "

2 Katonaság ugyan nem érkezett a már Szabolcs vármegyében, Nyíregyházán állomásozó gróf Wrbna 6. könnyűlovas ezred alezredesi osztálya mellé, s ez az alakulat is július 12-én elhagyta a várost, új állomáshelyére, Bécsbe vonulván. 1848-ban Polgár a dadái járás 1. szakaszában volt Kállay Ubul főszolgabíró irányítása alatt. Ehhez a szakaszhoz tartozott Sényő, Kemecse, Keresztút (ma Kótaj), Nyíregyháza, Szentmihály és Bűd (ma Tiszavasvári), Tiszalök, Dada (ma Tiszadada), Dob (ma Tiszadob).

3 A márciusi pesti forradalom, majd a felelős magyar kormány megalakulásának híre bizonyára eljutott Polgárra is, de ennek nyomát a hivatalos iratokban nemigen találjuk. A település tanácsülési jegyzőkönyvében május másodikánál találjuk az első bejegyzést a változó korról. Ezen a napon olvasták fel a vármegyei hatóság körlevelét, melyben kérték, hogy Polgár is küldje el a már népképviselet útján megválasztott képviselőit a június 4-ére Nagykállóba összehívandó új megyegyűlésbe. Ezen a gyűlésen Polonkai Gábor törvénybírót, Molnár István esküdtet, Nátafalussy Kristóf főjegyzőt, Császár Györgyöt és Tanyi M. Jánost a telkes gazdák, öreg Szánóczky Andrást, Répási Györgyöt a „közlakosok" közül választották meg, és a küldöttek közé delegálták Derekassy Ferdinánd orvost is.

4 Ez az összetétel még a korábbi városi vezetést képviselte. Június 8-án népgyűlést tartottak a mezővárosban, ahol Nagy Balázs plébános vetette fel, hogy „az itt nem lakozó Polonkay János (helyesen: Gábor - B.J.) ügyvéd választott megyei középponti választmányi tag helyett" olyat kell megválasztani, aki helyben lakik, s „ aki a nép bizalmát leginkább bírja, mindezen választással párosult hatáskörnek megfelelni képes. " A felvetést a népgyűlés magáévá tette, s Polonkai Gábor mellett még másik két képviselőt is visszahívott, s újonnan megválasztotta Kártik Károlyt, Szabó S. Andrást és Szeidl Alajost. Nekik Kálióba utazásukra előfogatot rendeltek ki és 1 váltóforintnyi napidíjat is megszavaztak a város kasszájából.

5 Ugyanezen a népgyűlésen már a változásokat jelezte az a határozat, mely kimondta, hogy közérdekű esetekben a legközelebbi vasárnapra, vagy ünnepnapra össze kell hívni a népgyűlést, hogy azon döntsenek a fontos kérdésekben, s ha az ügy még sürgetőbb, 2 Magyar Országos Levéltár, Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány iratai H.l. 1848:12/4. 3 SZSZBML, IV. B. 106. 1. doboz 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), V. 663. Polgár Nagyközség iratai, 1834-1943. (a továbbiakban V. 663.) A. kötet 1848. május 2. 98. sz. 5 HBML, V. 663. A. kötet 1848. június 8. 105. sz.