Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Páll István: Újabb adatok Polgár 1729-es pecsétnyomójához

Újabb adatok Polgár 1729-es pecsétnyomójához a pecsétnyomóról van szó! Igaz, hogy a pecsétnyomók ábrája mindkét esetben azonos [ismét NYAKAST idézve: „az egri káptalanra (halmon álló holló), a város pusztulására (a paizs felső részén látható fellegek), s a polgári anya egyházra („M" = Mária, templom) utalnak"],

9 a külső pecsétkörben lévő köriratok különbözőek. A csak lenyomatokban ismert (és THURY által is leírt) pecsétnyomó körirata teljes, rövidítések nélküli szöveget tartalmaz: SIGILLVM CAPITVLI AGPJENSIS OPIDI POLGÁR 1729 (vagyis: az Egri Káptalan városának, Polgárnak a pecsétje 1729), míg a múzeumi pecsétnyomóé a következő: SIGILLVMCAPAGRIEN OPPIDIPOLGAR1729. Mint a fentiekből látható, két 1729-es évszámot viselő pecsétnyomót ismerünk. Most már csupán azt kellene eldöntenünk, hogy melyik a régebbi? A meglévő pecsétnyomó és az ugyanazon ábrát tartalmazó pecsétnyomat összevetésével megpróbálunk közelebb jutni a kérdés megoldásához, de konkrét adatok híján csak feltevéseinket és kérdéseinket fogalmazhatjuk meg. Thury György azt írja, hogy a pecsétnyomó készítését a polgáriak követelték a káptalantól; nem lehetséges-e, hogy a település elöljárósága - mivel nem teljesítették időben a kérését, s ezáltal önkormányzatiságában érezte megkurtítottnak magát - maga csináltatott pecsétnyomót magának azoknál a mestereknél, akik a többi, környékbeli község pecsétnyomóinak egy részét is készítették? A pecsétnyomó ábrájának átmérője az átlagnak felel meg, míg a csak lenyomatban ismerté szokatlanul nagy, 37 mm volt. Ez esetben a most is meglévő lenne Polgár újjátelepítés utáni első pecsétnyomója. De miért használták 1772-ben és még pontosan száz év múlva is az 1729-es évszámot viselő pecsétnyomót, amikor ugyanezen ábrával létezett egy 1750-es is? Az 1772-es urbáriumon lévő nyomat tisztajói olvasható, az ábra tökéletesen kivehető; ez még alig használt, új vagy újszerű állapotban lévő pecsétnyomóról készült lenyomatnak tűnik. Mind a felirat, mind az ábra kivitelezése gyakorlott vésnöki kézre utalnak. Ezzel szemben a múzeum pecsétnyomója gyakorlatlanabb kéz munkáját sejteti. A körirat rövidítései véletlenszerűek (igaz, hogy itt helyesen, két p-vel szerepel az oppidum, nem úgy, mint az igényesebb kivitelezésű lenyomatnál!), az egyes szavak egybe- vagy különírása a rendelkezésre álló hely függvénye; a POLGÁR betűinek összébbszorítására is sor került, hogy az 1729-es évszám kiférjen. A múzeum tulajdonában lévő pecsétnyomótól származó három lenyomattal is találkoztunk kutatásaink során 1846-ból és a 1847-ből, ami azt feltételezi, hogy párhuzamosan használták mindkét 1729-es évszámot viselő pecsétnyomót (ami nem ritkaság, hiszen más községek esetében is találkoztunk hasonlóval).

10 Az 1846-os lenyomat elég tiszta, ami nem túlságosan elhasználódott pecsétnyomót feltételez. A mi pecsétnyomónk ábrái jelenleg elég kopottak (különösen a templomé), amiből azt a következtetést vonhatjuk le, 9 NYAKAS, 1974. 10 SZSZBML, X. 204. Szabolcs Vármegyei Tűzkárbiztosító Egyesület iratai, 1843-1852. No 11.; 13.