Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

által újabb és újabb uradalmakkal gyarapodó „Károlyi-birodalom" rezidenciális birtokközpontjaként működött. Károlyi Sándor sokat volt távol hivatali elfoglaltsága miatt, egy időben családját is a Pozsony melletti Bátorkeszibe költöztette, idős korában pedig szívesebben lakott új erdődi kastélyában, fia viszont állandó lakója volt a nagykárolyi kastélynak.

3 A kastély életében az újabb funkcióváltozás Károlyi Antal (1732-1791) és fia, József (1768-1803) idején ment végbe. A rezidenciális kastély szezonális tartózkodási hellyé változott. Az ország leggazdagabb arisztokratái közé tartozó Antal gróf, majd fia, József olyan tisztségeket töltöttek be, amelyeknek az ellátása megkövetelte tőlük, hogy hosszabb ideig Bécsben, illetve Pesten tartózkodjanak. Az ország keleti végében fekvő nagykárolyi rezidencia túl messze volt a birodalom, illetve az ország központjától, a korabeli közlekedési lehetőségek miatt pedig az utazás sok időt, fáradságot és kényelmetlenséget jelentett. A praktikus okok mellett még egy nyomós érv szólt amellett, hogy a család közelebb húzódjon az ország szívéhez. A vagyon és a rang kötelez. Ha a Károlyi család el akarta foglalni a gazdasági és a politikai súlyának megfelelő helyet a magyar arisztokrácia körében, akkor az ebben a körben szokásos reprezentációs követelményeknek is meg kellett felelnie. A nagykárolyi kastély - legyen bármily elegáns - ezt a reprezentációs funkciót földrajzi fekvésénél fogva csak szűkebb környezetében tudta betölteni. Károlyi Antal 1757-ben feleségül vette Harruckern Jozefát, aki nemcsak a nagy kiterjedésű Békés és Csongrád megyei birtokokat kapta hozományul, hanem a bécsi Kärntner Strasse-i palotát is. 1768-ban a Károlyi házaspár fiúk születésének örömére elhatározta, hogy Pesten is rezidenciát alakít ki. A Harruckern-palota melletti házat vették meg, amelyet átépíttettek, kibővíttettek, és a kor ízlésének megfelelően berendeztek.

4 Az 1780-as évektől a Károlyi-palota a pesti társasági élet egyik központjává vált. A Károlyiak közül tehát Antal gróf volt az első, aki a reprezentációs célú építkezésekre nagy figyelmet fordított. A pesti palota mellett vidéki birtokközpontjaiban is nagyszabású építkezéseket folytatott. Ekkor épült a derekegyházi, a tótmegyeri kastély, és tervbe vette az ősi, elavult nagykárolyi kastély modernizálását is. Az új rezidencia terveinek elkészítésére több építészt is felkért, ezek egyike a Bécsben született Franz Thomas Rosenstingl volt.

5 Kastélyaihoz díszkertet is terveztetett.

6 3 ÉBLE Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Bp., 1897. (a továbbiakban ÉBLE, 1897.) 31. 4 Uo. 61. 5 Franz Thomas Rosenstingl (1702-1785) bécsi építész. A bécsi képzőművészeti akadémián tanult 1726-1734 között, majd az 1740-es évektől a K. K. Ingenieur Akademie oktatója volt egészen haláláig. Emellett 1749-től polgári építészetet és rajzot oktatott a Savoy'sche Ritterakademie-n is. Rosenstinglt a bécsi katonai körökben elismert építésznek tartották, valószínű, hogy Károlyi Antal figyelmét valamelyik tiszttársa hívta fel rá. Károlyitól több megbízást kapott. Ő készítette el a nagykárolyi megyeháza, a nemzeti iskola, a piarista rendház és a plébániatemplom terveit is. 6 FATSAR Kristóf: Franz Rosenstingl kerttervező. In: Ars Hungarica, 1999. 2. 296.