Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében

nemesi kúriák, udvarházak szabadságát, adó- és katonaszállásolási mentességét. Ezt tette 1567-ben I. Miksa német római császár és magyar király is. A rendek folyamként áradó panaszára, mely szerint - amíg ők az ország dolgában jártak, hadakoztak, diétán tanácskoztak - a zsoldosok „ házaikat vagy nemesi udvarházaikat erőszakkal megrohanták, " háznépüket zaklatták, kamráikat, pincéiket feldúlták, levelesládáikat felforgatták, nemes leveleiket az udvarra szórták, majorságukat irtották, pusztították, pincéiket feltörték... Miksa elismerte a sérelmek jogosságát, s a károk súlyához mérte a kilátásba helyezett büntetést. Törvényerőre emelte a rendek akaratát: aki „ az ilyen erőszakosságokat elköveti, és az országgyűlésen jelenlévőknek a házába vagy fekvő jószágába tör, vagy másnemű erőszakosságot konokul elkövetni merészkedik, az soron kívül perbe fogható legyen, és törvényes elmarasztalás után a hűtlenség bűnébe essék; a mikép[p] ez hajdan a fenséges Ulászló király decretumában^ megállapítva volt.'" Az „urak, nemesek és egyháziak nemes udvarai is, az ország régi szabadságához képest, úgy a belföldi, mint az idegen katonák szállásolása alól mentesek legyenek. "

47 Ulászló dekrétumának hatálya az egész országra kiterjedt, a Miksa 1567-ben szentesítette törvény csak az uralma alá tartozó országrészre. Az erdélyi rendek külön törvényben gondoskodtak szabadságjogaik védelméről, kúriáik, udvaraik kiváltságainak megerősítéséről: „Nemes házakban lakó paraszt s egyéb zsellér emberek, ha a városnak vagy falunak határát a nemes üléshez tartozó pertinentiákon [tartozékokon] kívül, vagy magok nem colálják [mívelik] vagy marhájokat azon nem legeltetik, a város vagy falu közé külön szolgálattal és contributióval nem tartoznak. "

48 A hasonló sérelmek, panaszok, jajszavak - hadszíntér lévén az ország 1526-tól jószerével 1717-ig - évről évre, diétáról diétára sokasodtak, mind a Magyar Királyság, mind az Erdélyi fejedelemség területén. A Habsburg-dinasztiának a magyar királyi trónra ülő mindenkori tagja hitlevélben és koronázási esküvel ígérte koronázásakor, és azt követően minden diétán a panaszok és sérelmek orvoslását.

49 A nemesi házak, kúriák, kastélyok és egyéb kiváltságolt ingatlanok katonaszállásolás- és adómentességéhez a magyarországi rendek csorbítatlanul ragaszkodtak. Makacsul őrizték ezeket a privilégiumokat akkor is, amikor ezek feladása ellenében az ország fokozatos modernizációját, s adóforintjaikkal az állandó katonaság hadfelszerelését és a civil lakosság fogyasztását szolgáló manufaktúra- és gyáripar hazai fejlesztését segíthették volna elő. 46 CIH, 1492:1. te: Jagelló II. Ulászló dekrétuma: „a főpap urakat és bárókat, minden egyházat és egyházi személyt, a nemeseket és városokat, úgy szintén az országok és erdélyi részek többi alattvalóit és lakóit a régi jogokban, kiváltságokban, mentességekben és szokásokban megfogja tartani. " 47 CIH, 1567: XXXIX. tc. 1-2. §§. 48 Approbatae Constitutiones: V. R. XLVII. §. 49 A királyi hitlevél és eskü szövegét - melyek minden esetben tartalmazták a nemesek összes közös [az 135l-es királyi dekrétumtól 1848-ig jogilag „csorbítatlanul éltetett" - una et eadem libertate - szabadságait] rendre törvénybe iktatták, az ország törvénykönyvében mindannyiszor publikussá tették.