Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gecsényi Lajos: Egy beregi nemesúr a Szepesi Kamarában Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666
Montecuccoli tábornagy parancsnoksága alatt Erdélybe vonuló, majd onnan visszavonuló német zsoldosok kietlen sivataggá változtatták. Ezt sem hallgatta el jelentéseiben. „Innen való jó híreket en K[e]g[yelme]tek[ne]k nem irhatok, hanem ennek a darab földnek romlása, pusztulása naponkent nevekedik s miolta Schiffer uram it volt nem hogy könynyültek volna valamit az dolgok, de azolta gyakortab excurralnak az nemetek, ki miat ugy el rémült az szeginsigh, ha valamivel killyeb mehet az üdő ez a föld nagy részint pusztán hagyatik. Ki veget mostan elegetis koczodvan Hajszter urammal s Ígérete ugian magát, hogy ez utan nem leszen s azokat is megh bünteti. My telik benne megh mutattya az «ófó'. 22 A rablások egyébként saját birtokait sem kerülték el, noha 1660 novemberében a Kamara külön is kérte Heister tábornokot, hogy védje meg Vasnak a szatmári vár környékén lévő javait a katonák túlkapásaitól. 2j Végrendeletében azt is említette, hogy feleségétől a közelebbről meg nem nevezett „lázadó pórok" 300 tallért vettek el. Özvegye, évekkel később, 1669-ben férje szolgálataiért, a Rákóczi György alatti zavaros időkben és a katolikus hite miatt elszenvedett károkért 2000 rajnai forint kárpótlást kapott. 24 Az sem érdektelen, hogy az egyik legkedveltebb tarcali szőlőhegyen, a Mézesmálon Báthory Zsófia és fia „ Vas Márton uramhoz való jó akaratunkból" 800 forint lefizetése fejében engedtek át neki egy darab szőlőt. 25 Wesselényi nádortól is vett két szőlőt Tarcalon. Volt háza és szőleje Nagymuzsajon is. Nádori adományként pedig megkapta a kihalt Tivadari és Borzsovay családok birtokrészeit. Miután gyermeke nem maradt így a 900 tallérért vásárolt Szatmár megyei óvári udvarházát végrendeletében a szatmári jezsuita rendházra hagyta. 26 Vas Márton, noha lakást szerzett magának Kassán, napokat, heteket töltött a gulácsi birtokon, ahonnan folyamatos kapcsolatot tartott az erdélyi határon működő harmincadosokkal, a szatmári udvarbíróval és más hivatalnokokkal. Ide érkeztek be a jelentések az erdélyi helyzetről is. Innen intézkedett a hadsereg-ellátással kapcsolatosan ügyekben, látogatta Bereg és Szatmár vármegyék közgyűléseit. Kassára, a Kamarához, illetve Pozsonyba Zichy Istvánhoz a Magyar Kamara elnökéhez küldött leveleiből nyomon követhető, hogy mikor és mennyi ideig tartózkodott szűkebb pátriájában. így különösen hoszszú ideig maradt Gulácson 1662 őszén és telén, amikor a kamarai tisztviselők a pestis elől Késmárkra menekültek. Egyébként is minden esztendőben szeptemberben, talán az őszi betakarítás miatt is, gyakorta időzött Beregben. 1665 februárjában viszont a lengyel határvidékre utazott, ahol Krakkóból várt egy orvost, aki márciusban Lublón meg is kezdte 22 MOL, E 254. Repraesentationes, informationes et instantiae 1661. április. No. 8. 23 MOL, E 240. Protocolla et diaria consilii Camerae 1. köt. 1660. november 26. 24 MOL, E 273. Libri regii 14. köt. (Másolati könyv) 199. 25 MOL, A 57. Libri regii 10. köt. 1030-1032. lap. 1662. március. I. Lipót fél évvel később megerősítette ezt az adományt. A szőlő néhai Mosdóssy Imre, Szuhay Mátyás és Gáspár birtokai illetve egy másik Vas szőlő szomszédságában feküdt. A szőlők (Tarcalon kívül Tállyán is) tették lehetővé, hogy részt vegyen a lengyelországi borexportban, amit egy 1665. március 5-én kelt adóslevél jelez, amikor Maximovicz Albert lublói lakos 45 hordó tállyai és tarcali bort vett tőle 1125 tallérért. MOL, P 1986. Holló család levéltára. 1668. 26 KOMÁROMY, 1901.457.