Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gecsényi Lajos: Egy beregi nemesúr a Szepesi Kamarában Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666

EGY BEREGI NEMESÚR A SZEPESI KAMARÁBAN Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666 A Magyar Királyság központi igazgatásának I. Ferdinánd trónra lépését követően bekövetkezett újjászervezése és átalakítása az első jelentős fordulatot a pénzügyigazgatás területén hozta. A középkori kincstartói hivatal helyett 1527-ben felállított Magyar Kamara tanácsosai felkészültségükkel és a melléjük rendelt szaktisztviselők tudásával rövid idő alatt meghatározó fórumot jelentettek valamennyi gazdasági és pénzügyi kérdésben. Irányították a harmincadvámok és az adók beszedését, felbecsülték a kincstárra szállt vagyonokat, ellenőrizték a Kamara kezelésébe került uradalmak gazdálkodását, biztosították a végvárak élelemmel való ellátását, felügyelték a bányaügyeket. Ezért is fontos volt, hogy a tisztviselők minél szélesebb körű ismeretekkel, információkkal rendelkezzenek. Jelentős részük különböző posztokon végzett sok éves munka eredményeként, kancelláriai és jogi ismeretekkel felvértezve került a Kamara tanácsába. Kivételesen fordult elő csupán, hogy a vármegyei igazgatásból valaki közvetlenül a legfelső pénzügyi szerv tisztviselői közé emelkedett. A 16. században a Nyitra megyei Tapolcsányi Tamás kapott tanácsosi kinevezést, aki megyéjében az alispánságig emelkedett. Jelentős munkásságot nem fejtett ki. A 17. században, noha több nagyúri familiáris futott be kamarai karriert, a helyzet nem igen változott. Olykor a Pálffyak egy-egy udvari embere járt be hasonló utat. A Buda 1529-ben bekövetkezett török megszállását követően Pozsonyban újjászervezett Magyar Kamara néhány év után egyre nehezebben tudta feladatait ellátni a távol eső és csak nehézkesen megközelíthető Felső-Magyarországon. így különült el fokozatosan az észak-keleti országrészben szolgálatot teljesítő hivatalnokok munkaköre. Ezeken a részeken a humanista műveltségű, magasan iskolázott Werner György királyi tanácsos, a Magyar Kamara pénztárnoka már az 1530-as évek közepén önállóan működött. Attól kezdve, hogy kinevezték őt a sárosi vár kapitányává is, lényegében egyedül irányította a felső-magyarországi kamarai ügyeket. 1554-ben veje, gyalui Torda Zsigmond már a felső-magyarországi királyi jövedelmek igazgatója kinevezést kapta. Mindez azonban kevésnek bizonyult és így 1567-ben az uralkodó elrendelte Kassa székhellyel a Szepesi Kamara

1 megalakítását, Szepes, Sáros, Gömör, Borsod, Torna, Abaúj, Zemplén, Ung, 1 A szakirodalomban bevett fogalommá vált Szepesi Kamara vagy Camera Scepusiensis elnevezések a 16. századi német meghatározás „Kammer in Zips", „Zipser Kammer" mechanikus fordításai, holott a Szepesség csupán a Kamara működési területének csupán egyik részét foglalta magába. A német terminológiában előforduló „Zips" valójában Felső-Magyarország egészét jelentette, miként ezt fejezte ki a Kamara latin körülírása: „administratio proventuum Regni Hungáriáé superiorum" is.