Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

BIHAR ELSŐ ÉVEI A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az ország korábban legnagyobb vármegyéjéből, az 1910-ben még 10 610 km

2-nyi területű, 486 településsel és 582 132 főnyi lakossággal rendelkező Biharból a trianoni határok kialakítása után 2771 km

2-nyi területű (ez a korábbi negyede) és a 60 megmaradt településen élő mintegy 176 000 fős népességű (a korábbi harmada) csonka rész maradt.

1 Miután a második bécsi döntés 1940-ben Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral Magyarországhoz csatolta (43 591 km

2 terület, 218 5546 lakos), a megye közigazgatását is ennek megfelelően alakították. A II. világháború végéhez közeledve a harcoló csapatok 1944. szeptember 23-án lépték át a mai állapot szerinti országhatárt, s ezzel a keleti országrész fokozatosan hadszíntérré változott. A német katonai alakulatok megkezdték a hadiüzemek, malmok, gyárak, raktárak, a vasúti- és postaberendezések robbantását. Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb csatája október 20-án Debrecen elfoglalásával ért véget, a megyei hadműveletek pedig október 27-én fejeződtek be. Bihar megyét a Vörös Hadsereg csapatai az október 6-a és 27-e közötti hadműveletekkel foglalták el.

2 A Vörös Hadsereg Parancsnoksága röpiratokat szóratott le repülőgépekről, melyekben a lakosság - többek között - a következőket olvashatta: „Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagy hogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendszerét... A Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta iga alól. ...A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország mai társadalmi rendjén változtatni, és a maguk rendjét meghonosítani az általuk elfoglalt területen. A polgárok magántulajdona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok védelme alatt áll. A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, amelyek a Vörös Hadsereg bevonulásáig működtek, helyükön maradnak. Polgárok! Gondoskodjatok az ipari, kereskedelmi, községi és egyéb üzemek, valamint hatóságok zavartalan működéséről! Földművelők, férfiak és asszonyok! Járjatok nyugodtan dolgotok után! Munkások és iparosok! Bátran folytathatjátok munkátokat a gyárakban és műhelyekben! Kereskedők és vállalkozók! Intézzétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül! Tisztviselők! Biztosítsátok valamennyi hivatal és igazgatási ág zavartalan működését! A lelkészek és hívők akadálytalanul végezhetik vallásos szertartásaikat... 1 Magyarország kisrégiói 8/1. Hajdú-Bihar megye. Szerk. BÁRÁNYI Béla. Hatvan, 2002. 23. 2 KOMORÓCZY György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében. In: Levéltári Közlemények, 36. évf. 1. sz. 1965. 11. 3 MIKECZ Ferenc: Az MKP vezette forradalmi erők harca a népi demokratikus átalakulásért Hajdú megyében. 1944-1948. Bp., 1984. 20-21.