Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos társaság
A NYÍREGYHÁZI CÚGOS 1 TÁRSASÁG A forspont vagy közfuvarozás, az előfogatok kiállítása a XVII. század végétől elterjedt jobbágyi kötelezettség volt. A jobbágyok saját fogataikkal állami és vármegyei szolgálatot végeztek, katonákat, megyei tisztviselőket és más utazókat szállítottak. Az ingyen vagy térítés ellenében végzett fuvarokat általában a vármegye rendelte el és osztotta fel a települések között. Az olykor több napig tartó, a rossz idő vagy sürgős dologidő miatt sem halasztható fuvarozás a szolgálatot végző személyt, igásállatait és felszerelését egyaránt próbára tette. 2 A XVIII. század közepén újratelepített Nyíregyházán a földdel és igásállattal rendelkezőknek volt forspont kötelezettsége, amit sor szerint teljesítettek. Az állami és vármegyei szolgálat mellett a város maga is kötelezte polgárait különböző közmunkákra. A gyalogos és szekeres szolgálatot, a heti szert az érintettek igyekeztek elkerülni, minél kevesebb fáradsággal letudni. A katonatartás mellett a forspontozás volt a lakosok számára a legnagyobb nyűg. Az elöfogatok kiállítását a városgazdák felügyelték és tartották nyilván - nem volt könnyű dolguk. 1824-ben Nyíregyháza örökváltsága révén a váltságösszeget kifizető lakosok földjük szabad tulajdonosai lettek. Ez elősegítette, hogy a város határában levő szállásföldjeikre, a tanyákra költözzenek. Az állandó tanyán tartózkodás az előfogatok kiállításában súlyos gondokat okozott, mert épp a földdel és igásállattal rendelkező gazdák hagyták el a várost. Azokat, akik városi házuktól elszakadtak, nehéz volt közmunkára és bármiféle közteher viselésére szorítani. A városvezetés szigorú intézkedéseket hozott a kiköltözés ellen, tiltotta, hogy városi ház nélkül a határban bárkinek földje lehessen. 1831-ben, amikor a kolerajárvány miatt még többen „menekültek" a határbeli szállásokra, a helyzet tarthatatlanná vált. Nyíregyháza város vezetése kísérletet tett a tanyákon tartózkodó lakosok erőszakos visszaterelésére, de az akció nem hozott sikert, mert sokaknak nem volt már hová menniük a városban. Az ügy kapcsán végzett összeírás kiderítette, hogy 276 háznép állandóan a határbeli szállásokon él és 183 családnak nincs városi háza. 3 1932-ben a heti szerek teljesítésében tapasztalt rendetlenségek miatt a város gyűlése egy bizottságot állított fel a helyzet kivizsgálására és a megoldás keresésére. A „kiküldöttség" 1 Zug - német szó, jelentése többek között (lovasj/bgctf; korabeli írásmódja czug. 2 Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. Szerk. BÁN Péter. Eger, 1980. 237-238. 3 HENZSEL Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, XVII. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2006. (a továbbiakban HENZSEL, 2006.) 149-160.
