Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

A fentieken túl Vay Ábrahámnak volt zálogban 2 jobbágya Székelyben, 3 jobbágya szintén zálogban Beszterecen, Kállósemjénben pedig zálogba adott pusztatelkei (számuk ismeretlen). Lökön a Kállay jószágot (adatok ismeretlenek) Veres Mátyás bírta zálogban Perényiné Kállay Klára Máriától. Az irat összeállítója megnevezte a szökött jobbágyok tartózkodási helyét is: Debrecen, Nádudvar, Derecske, Nánás, Szaniszló, Ecsed, Pócspetri, Szatmár, Várad stb. Többen közülük nevet változtattak, pl. Orosról Nagy János másként Pal János, Lőrinci Mátyás másképpen Zöld Mátyás. Egy 1686-ban kelt iratban

74 összeírták Kállay Miklós jobbágyainak és telkes jobbágyainak a neveit a Szamosháton, amely szerint Kéren 13 jobbágyot és 5 telkes jobbágyot, „Semlyinben" 9 jobbágyot és 4 telkes jobbágyot, Panyolán pedig 23 jobbágyot és 6 telkes jobbágyot bírt. Marko Gáspár írta össze ugyanitt 1687-ben,

75 hogy Perényi István és Kemény Simon „menyi Embert, Pusztát birt az három faluban ": Kéren Kemény Simon 6 jobbágy, 3 puszta, 1 telek; Perényi István 8 jobbágy, 4 puszta; Kállay Pálné részéről (sic!) 7 jobbágy, 6 puszta, 3 telek. Semjénben Kemény Simon 5 jobbágy, 2 puszta; Perényi István 4 jobbágy, 3 puszta; Kállay Pálné részéről 7 jobbágy, 5 puszta. Panyolán Kemény Simon 14 jobbágy, 6 puszta; Perényi István 21 jobbágy, 5 puszta és Piros Mátyás gazda; Kállay Pálné részéről 10 jobbágy. 1691-ben Kállay Miklósnak Lökön a „Tiszára jövő Budi részi uton " 63, „Kirally teleké felé a templom mellett" 8, Eszlár felőli teleken 31, Eszláron pedig 30 jobbágya volt.

76 Kállay Miklósnak a nagyszámú perekhez pénzre volt szüksége, ezért 1671-től haláláig több részjószágát, jobbágyát el kellett zálogosítania. (Az iratokon az 1730-1740-es évekből való feljegyzések szerint ezek egy részét az unokái váltották ki.) Pl. 1671-ben Kállósemjénben Monai Pál hívének pusztát zálogosított 100 magyar forintokban,

77 Oroson 1 telket,

78 1677-ben hat évre a laskodi malomhelyét,

79 1678-ban Beszterec falu határában a „Bölyve nevü halászó Tónál" részt adott a Jármy atyafiaknak,

80 1686-ban Székely faluban való részjószágát 10 évre adta (3 telkes jobbágyot, pusztát, malomhelyet, minden tartozékaikkal),

81 1688-ban Avasújvárosban jobbágyát egész telekével, szőlőivel és minden tartozékaival 2 évre nemes Horváth Ferencnek.

82 1685-ben adta zálogba Székely faluban négy pusztából álló részjószágát minden tartozékaival, a rajta lakozó Kun János és Miklós jobbágyaival egyetemben 500 forintokért 50 évre Zoltány Jósának és feleségének, Szilágyi Sárának, 1689-ben a rázoni pusztabeli részjószágát 12 évre 300 forintért Veres Bálintnak és Gábornak.

83 1 691-ben kállósemjéni kúriáját Lábos Menyhért jobbágyával együtt Apagyi Györgynek 500 forintért.

84 Megbecsülte a hozzá hűséges, őt segítő embereit. Pl. 1672-ben a kállósemjéni Csontos Mátyást és feleségét, gyermekeiket felszabadította az örökös jobbágyságból, szabad emberekké nyilvánította őket; Orosról Nagykállóba származott Szondi Mátyásnak és fiainak 74 Uo. Fasc. 6. No. 637. 75 Uo. Fasc. 6. No. 652. 76 Uo. Fasc. 7. No. 718. 77 Uo. Fasc. 5. No. 426. 78 Uo. Fasc. 5. No. 430. 79 Uo. Fasc. 5. No. 517. 80 Uo. Fasc. 5. No. 539. 81 Uo. Fasc. 6. No. 627. 82 Uo. Fasc. 6. No. 663. 83 Uo. Fasc. 7. No. 766. 84 Uo. Fasc. 7. No. 720.