Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Kaszálló Réteimmel, mellyet édes Atyám birta, és enis bírhattam volna... Adom eö Kigyelmének és Feleséginek Nemzetes Pataki Anna Aszszonynak öt száz Magyar forintokban... hogy míg az Isten eö Kigy elmeket élteti bírhassák... Minthogy vannak az Eszlár nevü faluban idegen kéznél Jobbagyaim, és Telekeim Zálogban, ha tettzik eö Kigyelmeknek, szabadosan azt is redimálhassák." 1665-ben Kállay György özvegye, Csomaközy Zsuzsanna nőül ment Nyakas Péterhez. Perényi Zsigmondné Kállay Klára Mária és Kemény Simon azonnal léptek 1665 májusában. Panyolán osztályt tettek, „ az néhai Kállai Györgytől elmaradott Jószágoknak közöttünk való felosztására", a fiággal (tehát Kubinyi László tutorral) való megegyezéssel. Megosztoztak vagy kettejük közös tulajdonában hagyták Panyolán, Eszláron, Lökön, Kérsemjénben, Kállósemjénben, Napkoron, Oroson, Beiteken, Kiskállóban, Harangon, Biriben, Simán, Bagoson, Filepen, Székelyben, Beszterecen, stb. lévő földeket, erdőket, réteket, kaszálókat, halászó vizeket, morotvákat és a jobbágyokat. A panyolai kúriát és a napkori elpusztult udvarházhelyet Kállay Klára Mária kapta, a kérsemjéni kastélyt Kemény Simon, míg a kállósemjéni' és orosi udvarházhely s a bélteki kúria „ osztassék két felé ".

64 Tehát úgy osztoztak, mintha Kállay Miklós

(2) nem élne. A fentebb már hivatkozott 1680-1687 közötti tanúesketési jegyzőkönyvek plasztikus képet tárnak elénk a panyolai tényleges birtokbavételről. Perényi Zsigmondné Kállay Klára Mária ítélőmestert is hozatott („ aki megharagudott az aszszonyra, veszekedtenek is "), és magvaszakadt jószágként foglalta el Kemény Simonnal az akkoron jelentős Kállay birtokközpontot. Néhány tanúvallomás: „ Tudja és látta, hogy Prinyi Sigmondné és Kemény Simon Panyolán az udvarházhoz bészállottak, és mintegy 30 vagy 40 ártánokat hajtottak bé, és le verték az vélle lévő katonák. Az szuszékokban búzát, lentsét, abrakot az vermekben is eleget találtak. " „Kallay György holta utan volt 300 köböl búza, zab is volt másfel köböl, bor 40 hordó, Méh 50 raj, szarvasmarha 40. Sertéseket tudom Kemény Simon részire hajtottanak Vasvariban 50, százat nyájnak ugyan oda. Perinyi Sigmondnénak 50 Roszvagyra, ugyan oda százat nyáj disznónak. A sertésik voltának 11 Százan. " „Elet volt 13 veremmel, disznó harmadfel Szaz. " „Disznók voltának 4 Százan, tőmősi disznó benne 50. " „Láttam, hogy hat ökröt szekerestül meg rakatta szalonnával Perinyi Sigmondné. " „Perinyi István a lovakbúi és az sertésekből is be hajtattott Ungvárra. " „Perinyi István az Szamoson által hajtatta az lovakat azt mondotta, ha meg kell adni az árát maid meg adom. " „Perinyi István az ménest be hajtván tizen ket legjavát ki fogatott, a többit a Szamosra hajtatta, 30 disznót Szőlősre erővel, ott vagy 20 ártánt megölt benne. " „Perinyi István számara 13 lovat hajtottak Nyaláb alá. " „Perinyi Adam is lődözte a disznókat. " Az ellenszegülő Kállay jobbágyokat (pl. Máthé Mihályt) megverették. A tanúk arról is hitet tettek, hogy a Nemzetes Kállay Família jószága a leányágat soha nem illette, és a leányok mindig csak az anyai részjószágokból kaptak, ül. hogy a leányágat csak akkor illeti meg jószág, ha a fiágnak magva szakad. Kállay Miklós

(2) kezeinél még 1687-ben sem voltak a régi családi levelek, iratok. Az ő kezdeményezésére lefolytatott tanúesketések során arra a kérdésre, hogy a tanú tudja-e, kiknél lehetnek azok, senki sem tudott egyértelmű választ adni. Elhangzottak Kubinyi László, Erős Gábor és a Perényiek, Kemények nevei, mint vélhető személyek. A panyolai osztály s foglalás után, Kemény Simon és Perényi Zsigmondné Kállay Klára Mária 1668-ban már Kubinyi László ellen protestáltak.

65 Magukat tartották legitimus successoroknak, akikre „az Néhai Tekintettes Kállay Famíliától biratott Kállai Jószág, a Kállai 64 Uo. Fasc. 6. No. 687., Appendix No. 1-65., 57. 65 Uo. Appendix No. 1-65., 58.