Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Kállay György még 1645-ben szerződést kötött mostohatestvérének, Kállay Zsuzsannának a férjével, Kemény Jánossal, amiben a Kállay jószágokból l-l házhelyet adott nekik Panyolán, Kéren, Semjénben, Napkoron, Oroson, Kiskállóban, Kállósemjénben, Beiteken, Székelyben, Beszterecen, Laskodon, Eszláron, Lökön, Bagoson, Filepen, Harangon, Simán és Biriben, Farkasaszón, Kaszaperegen, Túr és Tiszavarsány mezővárosokban nyolcezer „ magyari forintokban ", amelyeket a fiág a summa megfizetésével azonban visszafoglalhat.

59 A gyermektelen Kállay György megszánván édes húgának, Borbély Istvánné Kállay Borbálának „az nyomorúságos allapotiát", Napkoron udvarházat, mellette Kelemen Pál telkes jobbágyot, Kiskállóban házhelyet szabad korcsmával, minden hozzája tartozandó Tökös/Tőkős és Csankos/Csonkás nevű jószággal, Biriben erdőt, búzaföldet, „ egy fogás földet, kiben tiz köböl belé mégyen ", harangi pusztaföldön és határban is bizonyos földeket adott át. (Kiskálló „ezen háboruságos idő miatt" elpusztult, írta 1696-ban Kállay Borbála leánya, Palágyi Istvánné Borbély Judit.) Egyébiránt Perényi István (Kállay Klára Mária fia) foglalta el Kállay Borbálától a birtokokat azt hallván, hogy „csak bátyja életében volt jogosult azokra ".

60 1663- ban meghalt Kállay János

w és minden bizonnyal szintén 1663-ban Kállay György is. Fiágon már csak a Kubinyi László tutorsága alatt álló Kállay Miklósban

(2) állt a Kállay nemzetség. Kállay Miklós

(2) 1663-ban kelt levele

61 az első bizonyság Kubinyi László „mesterhúzásaira ", mindamellett Kállay Miklós tapasztalatlanságára, a családi háttér teljes hiányára is. „Néhány esztendöktűl fogyást Nemzetes Pataki Anna Aszszonytul neveltetvén... szeretetit s reám való gondviselését mind az űdő alatt meg tapasztaltam, Jószágomat is nem birvan, reám való gondviselésében nem is kevés summát erogált és költőt... Néhai Kállay György, Kállay Pál, és Fia János, Uraim és Bátyáim defectussokkal én reám szállót mindennemű Jószágokat és Portiokat, Praediumokat Szathmár és Szabolcs Varmegyében levőket; ismét az altfőidőn Thuri, Tisza Varsányi, Kasza=pereki, s több Portioimat minden hasznok vételivel... és valamellyeket Néhai Kállay Pál Uram Bátyám akkori Eözvegye, mostan pedig Nemzetes Kubinyi László Uram Szerelmes Házas Társa Nemzetes Pataky Anna Aszszony Ángyom mostan is bírna... adtam és botsátottam Nemzetes Kállay Eva Aszszonyom Néném Eö Kegyelme kezében... Hat ezer Magyar Forintokban " mindaddig, amíg maga Kállay Miklós vagy maradékai ki nem váltják. Báró Perényi Zsigmond özvegye, Kállay Klára Mária és húgának, az Erdélyben 1658 táján elhunyt Kállay Zsuzsannának a fia, Kemény Simon (1633-1675), 1663-ban szintén színre léptek. A leleszi konventben Kubinyi Lászlóval, mint Kállay Miklós teljhatalmú képviselőjével, szerződést kötöttek, amiben pl. Kállay Miklós magára vállalta Perényi István (Kállay Klára Mária fia) „kártalanítását", mert úgymond, Kállay Miklós elzálogosította Apagyi Györgynek a kállósemjéni kúriát, amely Perényi Istvánt illeti.

62 1664- ben az ifjú Kállay Miklós tovább erősítette Kubinyi László pozícióját az egri káptalanban.

63 „Én tettem volt igéretett Nemzetes Kubinyi László Uramnak, hogy ha eö Kigyelme, azén, és Bátyám Kemény Simon Uram, Néném Kállay Clara Maria Aszszony között, a néhai Kállay György Jószága véget a controversiat el igazittya, eö Kigyelmének adom Eszlár nevű faluban való Jószágomat, Jobbágyimat, és puszta Telekeimet totaliter, Szántó Földeimmel, 59 Uo. Fasc. 3. No. 303., 304. 60 Uo. Fasc. 6. No. 626., Fasc. 8. No. 794., 838. 61 Uo. Fasc. 4. No. 357. 62 Uo. Fasc. 4. No. 360. 63 Uo. Fasc. 4. No. 364.