Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

mostohalánya vagyonának gyarapítására. Nem ismert az oka, de tény, hogy mostoháimnak, Kállay Jánosnak^ a holt tetemét - annak édesanyjával, Pataky Annával egyetemben - a föld színén hagyták embertelenül 10 hónapon keresztül

54 Van olyan forrás is, hogy „Kállay János meg halván, maid két esztendeig a föld színén volt a Teste, hogy inkább a jószágot bírhatták az alatt, hogy el temették vóna Kallay Jánost. "

55 Kállay Jánossal

m kihalt Kállay Pál mellékága. A Kállay nemzetséget Lökös János

(7) fía: Kállay István terjesztette tovább. Első feleségétől, egresi és sasvári Egressy Fruzsinától (f 1645) született leánya, Judit és fia, Miklós

(2) - a família restaurátora. Második felesége az özvegy Kamuthy Helena volt, kitől leánya, Mária született, aki apjával egyazon évben (1651) hunyt el. A Kállay István halála utáni osztályban (1651) az anyai (Egressy Fruzsina) örökség az árváké lett, az apai örökség az árvák s az özvegy között oszlott meg. Az árvák tutorságát Kállay György vállalta magára.

56 Az osztályról szóló iratban olvasható, hogy „Kállay Istvántúl maradott Leánkájának Kállay Mariának hólt teste most is az föld szinén vagyon, annak Testének takarítására kölcsége most is Ítéltetett az Relictanak minden Eöszi, és Tavaszi veteménnekfele"; továbbá „hogy ha vágynak az Relictanál Kállay vagy Egressy Jószágrúl való Levelek, azokat tartozik elö adni most mindjárt, s ha vagyon akárminével nevezendő fegyver, az Országh Törvénnyé szerint az árva Miklósé. " Kállay Judit (szül. 1640 táján, f 1680 táján) bilkei Lipcsey Istvánhoz ment nőül. Fiuk, Lipcsey János fennmaradt levelében (Büke, 1680)

57 írta, hogy „Kállay István halála után sok Tutorok voltának az Árváknak: elsőben Kállay György, azután az felesége Csomaközy Susanna, azután Vay Péter Uram Kállay Miklós Bátyám Uram részerül, néhaj edes Anyám részerül penigh Tekintetes Nagyságos Prinyi Sigmondné Aszszonyom, eö atta Férjnek édes Atyám Uramnak... Sok lévén az Tutor, az edes Aszszonyom Anyám Joszágárul semmi Regestrumot vagy Memóriáiét nem láthatok, nem is mondanak volté nem. " Ama élő Kállayak ősatyja, Kállay Miklós

{2) 1643-1644 táján született és 1692-ben hunyt el. Édesanyját, egresi és sasvári Egressy Fruzsinát 1645-ben, apját, Kállay Istvánt 1651-ben vesztette el. Az 1680-1687 között lefolytatott tanúesketési jegyzőkönyvekből

58 válik ismertté az árva gyermek- és ifjúkora: „Kállay Miklós Uramat elébb Kállay György vette tutorság alá, ekkoron tsak kitsin Gyermek volt. Annak utanna Prinyi Sigmondné el tsalta eökegyelmét magához, akkor volt 6 vagy 7 esztendős, nem több. Kubinyi László tutorsága kezdetin akkor már eö kegyelme a Lovat megülte, serdülő legén volt Paniolán." Deák Miklós özvegye, Kováts Anna nemes személy azt vallotta, hogy Kállay György házánál ő viselte gondját Kállay Miklósnak

(2)

, azután Perényi Zsigmondné volt a tutor. Más tanúk szerint Perényi Zsigmondné a gyermeket Vay Pétertől lopatta el, és Kassán járatta iskolába. Özvegy Tunyogi Imréné Lábas Borbála tanú - aki szoptatta is a gyermeket - azt vallotta, hogy apja halála után Kállay Miklóst

<2> Kállay György, Vay Péter és Kubinyi László tartotta. Utóbbi parancsolatjára az „Attyafiaknak nem volt szabad beszelni Kállay Miklós Urammal. " Mások szerint Kubinyi László „addig birta a curatorsagot-tutorsagot, amig az Rebellió fel költ", s Kubinyi 1670-ben rabságba nem esett. Kállay Miklós

(2) több mint hosszú tutorság alatt való tartásának hátterére az iratok között egyértelmű magyarázatot találtam. S ez nem más, mint a tekintélyes Kállay jószágoknak az egymással is perlekedő leányágak általi megszerzése és a kezükben való tartása - a tutorság ürügyén. 54 Uo. Appendix No. 1-65., 61. 55 Uo. Fasc. 6. 329. 56 Uo. Appendix No. 1-65., 51., Fasc. 4. No. 327. 57 Uo. Fasc. 6. No. 558. 58 Uo. Fasc. 6. No. 634., 635.